Megfejtették a fekete halált okozó baktérium genetikai kódját

A fekete halál a történelem legpusztítóbb dögvésze volt, áldozatait számos tömegsírban temették el. A mostani genetikai vizsgálatokhoz a Londonban eltemetett áldozatok maradványainak fogaiból vettek DNS-mintát a kutatók. Ez az első alkalom, amikor egy valamikori kórokozó genomját sikerült rekonstruálniuk a tudósoknak. Az elemzés eredményeként kapott teljes genomvázlat lehetővé teszi, hogy a baktérium időbeli változásait nyomon kövessék, ezáltal a mai fertőző betegségek megismerését is segíti.

Korábbi kutatások megállapították, hogy a Yersinia pestis baktérium egyik változata volt felelős azért a járványért, amely 1347 és 1351 között 50 millió áldozatot szedett Európában. Az eredmény ismeretében határozták el német, kanadai és amerikai kutatók, hogy szekvenálják a kórokozó teljes genomját.

"A genetikai adatok azt mutatják, hogy ez a baktériumtörzs vagy -változat az őse valamennyi pestisbaktériumnak, amely ma világszerte előfordul. Minden ma zajló járványkitörést a középkori pestis leszármazottja okoz" - mondta el Hendrik Poinar, a kanadai McMaster Egyetem munkatársa, a kutatócsoport tagja.

A DNS kinyerésének és szekvenálásának - a betűsorrend meghatározásának - technikájában az elmúlt pár évben elért jelentős fejlődés lehetővé teszi, hogy az örökítőanyag igen "idős" mintáit is elemezhessék, és összetevőit meghatározhassák. A tanulmányhoz öt középkori áldozat fogbeléből vettek mintát, amelyekben korábban már kimutatták a Yersinia pestis jelenlétét a kutatók.

Poinar elmondta, hogy az eltelt 660 év alatt a kórokozó genetikai térképe alig változott. "A következő lépés annak megállapítása, hogy miért volt annyira halálos" - tette hozzá a kutató, akinek munkáját a Nature tudományos magazin tette közzé.

A korábbi vizsgálat arra is fényt derített, hogy a Yersinia pestis kétféle úton jutott be az európai földrészre. A kórokozót 1347 novemberében hurcolták be Ázsiából Marseille-be, onnan a járvány Franciaország nyugati, majd északi részén keresztül érkezett meg Angliába. Mivel a Yersinia pestis más válfaját fedezték fel a hollandiai Bergen op Zoomban, a tudósok úgy vélik, hogy a kórokozó nem Franciaország felől, hanem északról, Norvégiából érkezett a Németalföldre.

A Yersinia pestis baktérium főként a patkányok bolháinak közvetítésével kerülhet át az emberre, de cseppfertőzéssel is terjed a betegség. Miután a bőr oxigénfelvételében zavar keletkezik, az gyakran sötétkék színt kap, innen ered a fekete halál elnevezés. A Yersinia pestis baktérium mai leszármazottai évente mintegy 2 ezer ember halálát okozzák világszerte.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
• A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
• Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
• Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
• Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
• Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
• Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai