A mezőgazdaság visszatér a köztudatba

Mélyi József kurátor elmondta: az Agrikultúra projekt célja, hogy egyrészt visszahozzák a mezőgazdaságot a köztudatba, másrészt bemutassák, milyen szoros kapcsolatban volt az ágazat és a kultúra a 60-as és a 70-es években.

Abban az időben a mezőgazdaság a kultúra részeként is élt a köztudatban. Játékfilmek sora mutatta be Magyarország történelmi problémáit a vidéki emberek sorsán keresztül, írók szociográfiákban dolgozták fel a földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozó emberek mindennapjait vagy a termelőszövetkezetek helyzetének alakulását. A mezőgazdaság gyakori fotótéma lett, a kulturális lapokban az agráriumban dolgozó feltalálókról vitatkoztak, a parasztokat ábrázoló iparművészeti tárgyak pedig a városi lakberendezés részeivé váltak.

Mára azonban a mezőgazdaság témája eltűnt, nemcsak a kultúrából, hanem a köztudatból is, mintha a gazdaságnak ez az ága már nem lenne része mindennapjainknak. A televízióban vagy az internetes portálokon legfeljebb aszálykor vagy belvíz idején lehet értesülni a mezőgazdaság létéről és helyzetéről, a filmekben, regényekben alig-alig bukkannak fel a vidéki Magyarország problémái, a témát feldolgozó szociográfiák legfeljebb szaklapokban jelenhetnek meg - olvasható az ICA-D honlapján.

Mindehhez Mélyi József hozzáfűzte: a folyamat Dunaújvárosra különösen igaz, hiszen a korábban nagyon jelentős mezőgazdasági múlttal és a legjobb termőföldekkel rendelkező környékből ipari város lett, ahol az idők folyamán elfelejtődött a mezőgazdaság. Mint mondta, ezért is tartják fontosnak a helyi emlékek összegyűjtését, a kiállítás ideje alatt a 60-as, 70-es évek főként háztájikkal, környékbeli téeszekkel kapcsolatos kulturális anyagait várják. Lehetnek ezek brigádnaplók, fotók, akár még egy gép "romjai" is, bármi, ami az embereknek eszébe jut erről a korszakról - jegyezte meg a kurátor.

Mélyi József beszámolt arról is, hogy a péntek esti megnyitón még szinte üres terekkel, 1-2 képpel fogadják az érdeklődőket, az anyag ugyanis folyamatosan bővül, alakul, és a kiállítás végére nyeri el ideiglenes formáját. Amellett, hogy különböző kordokumentumokat állítanak ki, hat neves kortárs képzőművész - Bukta Imre, Csákány István, Csáki László, Imre Mariann, Kaszás Tamás és Palkó Tibor - készít alkotást a témakörrel kapcsolatban. A művészek a péntek esti megnyitón beszélik meg, ki milyen irányba indul el, kinek mi az elképzelése. Valószínűleg lesz olyan alkotás, amely már el is készül a június 10-ig tartó kiállítás ideje alatt.

Az Agrikultúra című projekt a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum együttműködésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jön létre, a mostani kiállítással indul, végeredménye pedig 2012-ben, előreláthatólag a Mezőgazdasági Múzeumban lesz látható. A projekt egyrészt megpróbálja feltárni a hatvanas-hetvenes években a mezőgazdaság és a kultúra, a vidék és a kultúrpolitika összefüggésrendszerét, miközben különböző műfajokban (film, irodalom, képzőművészet, reklám, karikatúra, fotó, iparművészet) áttekintést nyújt a korszak - elsősorban az 1962 és 1975 közötti évek - munkáiból. A projekt második "rétegét" a kortárs képzőművészek alkotásai és a korszakra vonatkozó reflexiói adják.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek