Kiszárították volna a Földközi-tenger egy részét

Hermann Sörgel (1885-1952) építész legmerészebb terve a Gibraltár köré tervezett duzzasztógát volt. Ez a szerkezet áramot termelt és kétszáz méterrel csökkentette volna a tengervíz szintjét, ezáltal a Földközi-tenger térségében hatalmas területek váltak volna művelhetővé és gyarmatosíthatóvá a következő generációk számára. A víz „természetesen” a Szaharába került volna, Sörgel ugyanis a sivatag helyén egy hatalmas, termesztésre alkalmas területet képzelt el.

A Mediterráneum süllyesztése – a Szahara öntözése (Panropa Projekt) címet viselő, négyoldalas pamfletben közölt tervet 1929-ben Lipcsében nyomtatták ki. Sörgel nem az egész térséget tervezte kiüríteni, csupán annyit szeretett volna lecsippenteni a Mediterráneumból, hogy azt könnyen átnevezhesse. Sörgel úgy gondolta, hogy így 660 ezer négyzetkilométernyi föld, Németország és Franciaország együttes területe kerülhetne vissza, megteremtve egy teljesen új kontinens alapjait.

A Mediterráneum és Észak-Afrikai partjai mentén a kiszáradt tengerfenék nyomán megnövekedett Atlantropa a három részre osztott gazdasági szféra egyik pillére lett volna az Egyesült Államok és Ázsia mellett. Szicília és Olaszország területe megnagyobbodna, de Sörgel a görög szigeteket is egyben, hatalmas összefüggő területként képzelte el. Sörgelt a több száz, esetleg ezer part menti város jövője sem tántorította el eredeti céljától – az építész mindent alárendelt grandiózus tervének.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"