A fenékpusztai feltárásokat mutatják be Lendván
2011. március 4. 10:25 MTI
Pannónia késő antik öröksége, 125 év régészeti kutatása Keszthely-Fenékpusztán címmel nyílt kiállítás a szlovéniai Lendván, ahol a Balaton közeli területen végzett régészeti kutatások leleteit láthatják az érdeklődők.
Korábban
A muravidéki magyarság központjának számító városban a Bánffy Központ galériája ad helyet a csütörtöktől látható tárlatnak; az utóbbi évek régészeti kutatásainak egyik vezetője Heinrich Tamáska Orsolya, a lipcsei egyetem tudományos munkatársa volt - közölte a megnyitó kapcsán a Zala Megyei Önkormányzat elnöke.
Manninger Jenő kifejtette: Zala föld alatti kincsei nagyon sokat tudnak mesélni a múltról, hiszen a megye mai területén több mint 2700 régészeti lelőhely ismert, az őskortól a késő középkorig bezárólag számos időszak emlékeivel. Az ismert lelőhelyek közül kiemelkedik a Keszthely melletti Fenékpuszta, ahol Zala egyik legjelentősebb, a nemzetközi szakirodalomban is jól ismert és legjobban feltárt régészeti lelőhelye található.
A terület régészeti szempontból elsősorban a római és a népvándorlás kori emlékek miatt ismert. Csaknem 15 hektáros területen fekszik az impozáns méretű, két méter vastag fallal és 44 kerek toronnyal erősített római erőd maradványa.
A Keszthely környéki kőbányák alapanyagából a 4. században épített monumentális erődítmény több-kevesebb megszakítással a 10. század elejéig lakott volt, falai közt rómaiak, majd gótok és longobárdok éltek, később, az avarok uralma alatt pedig egy titokzatos nép, amit a régészet tudománya Keszthely-kultúra névvel illet. A hely jelentőségét tovább növeli, hogy egyes források szerint itt született Nagy Theodorik, a gótok később Itáliában híressé vált királya.
A Pannónia késő antik öröksége, 125 év régészeti kutatása Keszthely-Fenékpusztán című kiállításon az erőd csaknem 600 éves történetén keresztül a mai Dunántúl történetébe is bepillantást nyerhet a látogató. A tárlat nemcsak az elmúlt 125 év régészeti munkájának állít emléket, hanem azokat a friss eredményeket is felvonultatja, amelyeket a 2009-ben zárult magyar-német közös kutatási program tárt fel vagy helyezett új megvilágításba.
Manninger Jenő hangsúlyozta: a kutatások egy fejezete lezárult, de nem fejeződött be véglegesen, Zala Megye Önkormányzatának segítségével az ásatások 2011-ben is folytatódnak Fenékpusztán. A Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, valamint a lipcsei és a heidelbergi egyetem szervezésében magyar és német régészhallgatók folytatják a több mint száz éve megkezdett kutató munkát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari 15:05
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap