Megtagadják az argentinok államalapítójukat

Az iskolás gyermekek egy évszázadon át tekintettek bálványként a katonai hősre és államférfira, Patagónia meghódítójára, Julio Argentino Rocára, aki modern országgá formálta Argentínát. A George Washington és Abraham Lincoln legjobb tulajdonságait ötvöző vezető bankjegyekről kacsint vissza ránk, nevét Buenos Aires-től Santa Cruz-ig utcák tucatjai viseli, emlékét hatalmas szobrok ápolják.

Nem sokáig – a tervek szerint ugyanis a politikus nevét egy tollvonással kitörölnék Argentína emlékezetéből, mivel sokan azt állítják, hogy Roca tömeggyilkosként szégyent hozott az országra. A kritusok szerint „a sivatag meghódítása”, azaz Argentína egyesítése és Chile támadásának visszaverése egyszerű barbár hadjárat volt, az új állam pedig genocídiumban fogant.

Írók, akadémikusok és bennszülött törzsek képviselői most azért lobbiznak, hogy a hadseregparancsnok és kétszeres államfő (1880-1886, 1898-1904) Rocát bűnözőként bélyegezzék meg, aki legyilkolta az indiánokat és földjeiket rablóbandái között osztotta szét. Az utóbbi hetekben két város – Santa Cruz és Tucumán – is átnevezte a Julio Argentino Roca sugárutat Néstor Kirchner útra, a tavaly októberben elhunyt elnök után.

Egy másik kezdeményezés a 100 pesósról távolítaná el Roca arcképét, míg egyesek a Buenos Aires-ben látható szobrát döntenék le. Osvaldo Bayer író-történész elmondta: mélységesen elszégyellte magát minden alkalommal, amikor elhaladt az emlékmű előtt. A baloldali kötődésű blogok azonban Roca mellé álltak, mondván: „Az argentin társadalom nagy része elutasítja, hogy genocídium történt volna. A modern Argentína ennek tagadásán épült fel”.

Roca egy prominens argentin családba született 1843-ban, a katonai ranglétrát kettesével ugorva végül azzal bízták meg, hogy fojtsa el a bennszülött törzsek ellenállását a pampákon és Patagóniában, ahová a kormány európai telepeseket szeretett volna telepíteni, nehogy az Chile fennhatósága alá kerüljön. Roca hatezer fős lovassága élén szétverte a mapucse és más indián törzsekből verbuválódott őslakos hadsereget, közülük több mint ezer főt legyilkolt, másokat rabszolgává tett vagy bebörtönzött.

Az argentin példa nem előzmények nélküli: Latin-Amerika szerte sorra nevezik át október 12-ét Kolumbusz napjáról az őslakosok napjává, s sok helyen már rehabilitálták a bennszülött, egyszerű lázadókként elkönyvelt hősöket is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült