Ókori csontlevest fedeztek fel Kínában

2010. december 13. 15:23 MTI

Kétezer-négyszáz éves csontlevest fedeztek fel egy ókori főzőedényben az északnyugati Senhszi (Shaanxi) tartomány fővárosában, Hsziánban (Xi'an).

Korábban

A helyi régészeti intézet közleménye szerint a maga nemében ez az első hasonló felfedezés. A jelek szerint a levest csirke vagy egy aprócska bárány lábszárcsontjából, csigolyáiból és bordáiból főzték. A bronz háromlábú edényben lévő leves zavaros, a tetején valamilyen zöld színű "morzsák" láthatók, és a csontok is részben megzöldültek az évezredek folyamán. A leveses fazék mellett egy másik bronzedényt is felfedeztek, amelyben szintén folyadék, a feltételezések szerint alkoholos ital lehet.

A bronzedényekre egy, a Hadakozó fejedelemségek korából (i.e. 475-221) származó sírkamrában bukkantak. A régészek feltételezése szerint abban az időszakban az lehetett a szokás, hogy az elhunyt mellé levest és alkoholt helyeztek. Az étel-ital annak köszönhetően maradt fenn, hogy a jól lezárt sírkamra igen száraz volt. A bronzedényeket ráadásul egy falmélyedésbe helyezték, amely sokkal szárazabb volt, mint a sírkamra padlója. A bronzedények tartalmát vegyelemzésnek vetik alá, hogy kiderítsék a leves és az alkoholos ital összetételét.

A Hadakozó fejedelemségek kora a Keleti Csou-kor (Zhou) utolsó időszaka, amelyben a Csou királyi ház már minden hatalmát elvesztette, és a kínai területek felett hét nagyobb állam osztozott. A korszakot az államok közötti állandó háborúk, illetve az államokon belüli centralizációs és reformkísérletek jellemezték. Ez a kor volt a kínai politikai filozófia aranykora. Az i.e. 3. század elejére három állam emelkedett ki a többi közül: Csi (Qi), Csu (Chu) és Csin (Qin). Végül a Csinnek sikerült legyőznie valamennyi riválisát, s i.e. 221-ben egyesítenie egész Kínát, ezzel létrehozva az egységes kínai császárságot.