2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A maják a mocsarakat is megművelték

2010. november 9. 11:32

A maják által meghonosított mezőgazdasági eljárások kifinomultsága a piramisok építésével vetekedett - állítják kutatók.

A szakemberek vizsgálatai bebizonyították, hogy a vizenyős területeken termesztett mezőgazdasági termények termesztése extrém időjárási körülményekkel párosultak. „A munkaigényes mezőgazdasági eljárások más, a majáknál látott intellektuális eredményekhez hasonlíthatók” – mondta el Timothy Beach, a Georgetown Egyetem kutatója, miután az Amerikai Földrajzi Társaság denveri találkozóján bemutatta kutatásainak eredményét.

A Yucatán-félszigettől Közép-Amerikáig terjedő civilizáció az i.e. 1. évezredben alakult ki, majd i.e. 400-tól i.sz. 900-ig élte fénykorát. A történészeket régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogy a gyakori szárazságok és a tengervízszint állandó ingadozása miatt a maja uralkodóknak a rendkívül nehéz körülmények ellenére hogyan sikerült élelemmel ellátniuk alattvalóikat.

A kutatók a hetvenes években kezdtek behatóbban foglalkozni az öntözőrendszerek megmaradt részeivel, s különösen két kérdés foglalkoztatta őket, a vizenyős területek művelésének elterjedtsége és azok relevanciája. A hatvan helyen, mintegy három méter mélyen történt ásatások során Beack és felesége emelkedő vízszint nyomaira bukkantak, a fosszíliák analízise után pedig bebizonyosodott, hogy a maják többek között avokádót, különböző füveket, illetve kukoricát termesztettek, s csatornákat építettek a vizenyős területek között. A csatornák kiásásával olyan magasított földrétegek alakultak ki, amelyek távol tartották a mocsaras területektől a termények gyökereit, ugyanakkor az öntözőrendszerek továbbra is elérték azokat.

Habár a Yucatán-félsziget 40 százaléka mocsaras vidéknek számít, az elmélet, miszerint a maják megművelték volna a vizenyős területeket, éles vita tárgyát képezi a kutatók körében. Sokan kétségbe vonják a mocsaras részeknek a maják civilizációjában betöltött szerepe fontosságát, mondván, ezek a területek rendkívül messze helyezkedtek el az olyan híres városoktól, mint Tikal és Chichen Itza, bár Beach szerint ezek is sűrűn lakott részeknek számítottak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár