A sztálini terror áldozataira emlékeznek
2010. október 29. 12:45 MTI
A sztálini terror áldozatainak szombati emléknapja előtt a moszkvaiak pénteken kora reggeltől fényképeket és virágokat visznek a Lubjanka-térre, ahol a KGB épülete előtt egy a Szolovki-szigetekről, a hírhedt Gulag egyik központjából hozott kő emlékeztet a történtekre.
Korábban
"A nevek visszahozása" elnevezésű, több éves hagyományra visszatekintő akció keretében délelőtt 10 órától este 22 óráig jogvédők, politikusok, a kulturális élet képviselői és egyszerű moszkvaiak olvassák fel a moszkvai áldozatok neveit, s mintegy 3500 személyt említenek meg, az abc szerint felsorolva őket. Az első "Ababkov, Vaszilij Taraszovics, 50 éves, egyszerű kolhoztag Jersovo faluban, agyonlőtték 1937. szeptember 21-én".
Arszenyij Roginszkij, a Memorial jogvédő szervezet vezetője elmondta: a felolvasáson résztvevő önkéntesek némelyike a terror áldozatául esett saját családtagjainak listáját hozza magával és olvassa fel, s néhány tanár elhozza az eseményre egész iskolai osztályát, hogy a gyerekek is részt vegyenek a felolvasásban. Kora délelőtt már mintegy 15 ember várt arra, hogy sorra kerüljön. A téren néhány rendőr járőrözött, s a gyanúsnak talált járókelőket ellenőrizte.
A Memorial ezenkívül sétákat szervez ezen a napon a politikai repressziókkal kapcsolatban álló moszkvai helyszínekre, így az irodalomban is megörökített, Ház a rakparton néven ismert hatalmas épülethez, amely egykor a kormány házaként, vezető funkcionáriusok számára épült a Kreml közelében: ennek lakói közül közel 250 embert végeztek ki a sztálini tisztogatások idején, s falait ma számos emléktábla borítja. A jogvédő szervezet adatai szerint csak 1937-38-ban, s egyedül Moszkvában több mint 30 ezer embert végeztek ki.
Jan Racsinszkij, a Memorial egyik vezetője az Interfax hírügynökségnek kijelentette: Mindaddig emlékezni kell a tragédiára, amíg nem születik meg a kommunista rezsim bűneinek jogi értékelése, amíg nem neveztek meg minden áldozatot, és amíg az emberek nem tudatosítják magukban a történtek okait. A Memorial egyébként számos helyen kötetekbe gyűjti az áldozatok neveit és történeteit, és például a Komi köztársaságban, amelynek területén a Gulag táborok egy része volt, tíznél is több vastag kötet után még mindig bővül a lista.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 20:20
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 18:05
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap