Kiállítás az 1918 utáni első antiszemita törvény évfordulója alkalmából

Mint írták, a Számokba zárt sorsok című, október 14-től jövő februárig látható kiállításon azt a folyamatot kívánják bemutatni, hogy "milyen események (...) erősítették az 1920-as évek antiszemitizmusát, hogyan jutott el a magyar politika és társadalom a befogadástól a kirekesztésig". A tárlaton plakátok, nyomtatványok, újsághírek, fotók, korabeli híradók, visszaemlékezések leiratai és tárgyi emlékek egyaránt láthatók lesznek.

Az intézmény kiemelte: személyes történeteken keresztül szeretnék érzékeltetni a korszak hangulatát, bemutatni a törvény fogadtatását a Népszövetségben, illetve létrejöttének máig ható következményeit. A kiállítás egyik céljául azt jelölték meg, hogy tudatosítsák a fiatalokban, az általános és középiskolás diákokban, hogy "a kirekesztés, a megkülönböztetés, a tolerancia hiánya olyan folyamatokat indíthat el, amelyek válságos helyzetekben kiszámíthatatlanná válnak".

Az október 15-én kezdődő kétnapos nemzetközi tudományos konferencia egyik levezető elnöke a tervek szerint Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeumának főigazgatója lesz. Az eseményen mások mellett Hajdu Tibor, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, Fazekas Csaba, a Miskolci Egyetem docense, Majsai Tamás, a Wesley János Lelkészképző Főiskola dékánja, Szakály Sándor, a Pannon Egyetem professzora, Roger Griffin, az Oxford Brookes University tanára és Mihai Chioveanu, a Bukaresti Egyetem tanára ad elő.

A numerus clausus (zárt szám) elnevezésű törvényt 1920. szeptember 21-én szavazta meg a Nemzetgyűlés. A javaslatot a Teleki Pál vezette kormány terjesztette be, a 208 tagú Nemzetgyűlés 64 jelen lévő tagja 57 "igen" szavazattal, 7 "nem" ellenében fogadta el. A törvény létrehozta a zsidóság elleni faji kvótát, így korlátozva a felsőoktatásba felvehető zsidó hallgatók számát.

A numerus clausus a Horthy-korszak egyik emblematikus törvénye lett. Hatása nemcsak azért számottevő, mert az állami politika rangjára emelte a politikai antiszemitizmust, hanem azért is, mert hosszan ható rossz példát adott arra, hogy a mindenkori politikai vezetés hogyan képes felhasználni a tömegek indulatait a zsidó vagy más kisebbségek megkülönböztetésére és jogfosztására - írták a kiállítás szervezői.

A törvény vitatott paragrafusát 1928-ban, elsősorban a Népszövetség követelésére eltörölték. (A nemzetközi szervezet legfőbb célja a háborúk megakadályozása, illetve a béke megőrzése volt.) Az 1920-as években a numerus clausus törvény hatására sokan kényszerültek pályamódosításra, vagy az ország elhagyására.

További részletek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?