Megújult a margitszigeti kolostor környezete

Az udvar romjain lévő eredeti kapukra központi kereszt alakú, középen kiemelt lépcsőfokokkal ellátott szilárd burkolatot helyeztek, amelyek megfelelően illeszkednek a terephez. Az udvar jelenlegi szintje hatvan centiméter vastagságú földfeltöltés eredménye. Az eredeti szinten mészkőlapburkolatot tártak fel, és feltételezhető, hogy a teljes udvar, de az északi fele biztosan burkolt volt. A magasságkülönbség áthidalására szolgáló, a romok fölé emelkedő lépcsők alternatív ülőhelyként is szolgálnak.

A terület burkolatának, magassági viszonyainak kialakításakor figyelembe vették az akadálymentesítés előírásait, így az alkalmazott burkolatok minősége és felületképzése lehetővé teszi a kerekesszék használatát is. A megtartott fák alá egységes zöld szőnyeggé fejlődő gyeppótlót ültetnek, az így kialakuló tiszta szerkezetű kert hangulatát a hagymásokból kialakított, évszakonként változó rajzolatú motívumok hangolják majd át.

A sétányról a romegyütteshez vezető bejárathoz a romfal mellé stílusában illeszkedő információs tábla, az udvarra és környezetére pedig hulladékgyűjtők kerültek. A Főkert Tervezési Stúdió Kft. által megálmodott, és a Főkert Nonprofit Zrt. kivitelezésében elkészült nyugati udvar és környezetének felújításával a nagyközönség által jelenleg ismert domonkos kolostor teljes területe megújulva várhatja a látogatókat.

A Margit-szigeten álló Domonkos-rendi kolostor és királyi udvarhely romjai a Budai vár után a főváros második legnagyobb kiterjedésű összefüggő középkori építészeti emléke. IV. Béla (1206-1270) a tatárjárás idején fogadalmat tett arra, hogy amennyiben túlélik a pusztítást, születendő gyermekét az egyháznak ajánlja fel. Leánygyermeke, a halála után szentté avatott Margit (1242-1270) először a veszprémi kolostorba, majd a Szűz Mária tiszteletére felépített új margitszigeti domonkos apácakolostorba került, ahova tizenkét apácával 1252-ben költözött be.

Az apácakolostor mellett királyi házat is emeltek. A királylány életében a kolostor és a királyi udvarhely többször volt történelmi jelentőségű politikai esemény színhelye. IV. Béla fia, V. István is itt hunyt el. Az apácák véglegesen a török megszállás alatt hagyták el a kolostort, amely a török hódoltság óta romterületként látogatható. A romkert fő elemei a templom, Szent Margit sírja és az apácakolostor.

A maradványok közül az 1838-as árvíz során került felszínre Margit és V. István sírja, ettől kezdve kezdték el kutatni a kolostort régészeti ásatások során, amelyek megszakításokkal egészen napjainkig tartanak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban