Egyre népszerűbb a környezettörténet

Az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Pedagógusképző Kar Történettudományi Tanszékének oktatója szerint a kérdés első felére viszonylag egyszerű választ adni. A környezettörténet az emberi társadalom és a természeti környezet kapcsolatát, vagyis a történeti ökoszisztémák működését vizsgálja. A kérdés második felének megválaszolását azonban már bonyolultabbnak nevezte a tudós. Rácz Lajos idézte Donald Hughes-t, a Denveri Egyetem professzorát, aki szerint a környezettörténettel foglalkozóknak legelőször is el kell fogadniuk, hogy „a természet és a társadalom egy kontinuum”, azaz folytonosság.

Az újsütetű környezettörténésznek azzal is meg kell barátkoznia, hogy bármely módszer – legyen az természet- vagy társadalomtudományi – használható, amennyiben előmozdítja a történeti ökoszisztémák megismerését. Végül egy környezettörténésznek négy dimenzióban kell gondolkodnia, vagyis egyszerre térben és időben. "Aki képes és hajlandó ezeknek az elvárásoknak megfelelni, minden fenntartás nélkül környezettörténésznek gondolhatja magát" – hangsúlyozta Rácz Lajos. Mint mondta, nem nagyon ismer olyan hagyományos diszciplínát, amelynek a művelőjével ne találkozott volna környezettörténeti konferencián. Fizikusok, matematikusok, biológusok, geográfusok, szociológusok, néprajzosok, történészek, filozófusok alkotják azt a kört, amelynek tagjai nem csak érdeklődnek az emberi társadalom és a természeti környezet kapcsolata iránt, hanem kutatják is azt.

A környezettörténész munkájáról szólva Rácz Lajos kiemelte, hogy a kutatásokban különös hangsúlyt kap a hosszú távú folyamatok vizsgálata, amelyek során akár évszázadokkal, vagy évezredekkel ezelőtt kezdődött folyamatok jelenkorig tartó pályáját tárják fel. Példaként említette az éghajlati változásokat, vagy a nagy létfenntartási rendszerek kifejlődését és átalakulásait. Mint mondta, minderre azért van szükség, mert a hosszú távú folyamatok ismerete nélkül a jelenlegi állapotokat képtelenség megérteni, s a lehetséges jövőt sem lehet körvonalazni.

Rácz Lajos a környezettörténet másik fontos sajátosságának nevezte a lázadást a tudományos megismerés hagyományos szerkezete ellen. "A korábbi évszázadokban kialakult tradicionális diszciplináris szerkezetet védi az egyetemi és a tudományos intézményrendszer. Ezt a szisztémát időről időre támadások érték, de az egyik legerőteljesebb revíziós kísérlet az ökologikus gondolkodás terjedéséhez köthető" – mondta az MTA doktora, aki szerint ma már minden társadalomtudománynak van ökologikus irányzata.

A legfőbb kutatási irányokat ismertetve Rácz Lajos három nagy problémacsoportot jelölt meg: a természeti környezet rekonstruálását a különböző történeti korokban, a környezet és a társadalom kapcsolatának empirikus vizsgálatát, valamint az ember és a természeti környezet együttéléséről való gondolkodást. Napjaink egyik legnépszerűbb témájának a klímakutatás mellett a létfenntartási rendszerek vizsgálatát nevezte a környezettörténész.

Hozzátette: az alig tucatnyi, kifejezetten környezettörténetre szakosodott magyar tudós leginkább környezetrégészettel, éghajlattörténettel és tájrekonstrukcióval foglalkozik. Rácz Lajos a hazai kutatókról szólva megjegyezte, hogy a környezettörténészek maroknyi tábora mellett meg kell említeni a környezettörténeti szempontból releváns kutatási problémákat vizsgáló szakembereket, akiknek a számát ötven és száz közöttire becsülte.

Arra a kérdésre, hogy mi az a plusz, amit egy környezettörténész tud, de egy természettudós, egy meteorológus vagy egy éghajlatkutató nem, Rácz Lajos a nyitottság és a szintetikus látásmód fontosságát hangsúlyozta. Utalt arra, hogy eredetileg földrajz-történelem szakon szerzett diplomát, s úgy vélte: a környezettörténészek jelentős része „kettős tudományos identitású”. "Úgy gondolom, hogy a hozzám hasonló tudományos értelemben vett „önkéntes hontalanoknak” a közvetítés és az ismeretek szintetizálása az egyik legfontosabb feladata, hiszen számunkra nincsenek átléphetetlen határok" – fogalmazott az MTA doktora.

A teljes cikk az MTA oldalán

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hidegháború

• Meghibásodás miatt oldottak ki Kanada felett az amerikai atombombák
• Megrendítő beszédet mondott a berlini fal árnyékában J. F. Kennedy
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• Félelmetesen közel került a világ az atomháborúhoz a kubai rakétaválság idején
• Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
• Reagan és Gorbacsov izlandi találkozójával kezdődött a hidegháború enyhülése 
• A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát
• A szovjet vezetés paranoiája 1983-ban majdnem a harmadik világháború kirobbanását okozta
• A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca