Fasiszta himnusz miatt veszett össze Toscanini Mussolinivel
2010. április 21. 10:43 Fekete István
A Mussolini által a "világ legnagyobb karmesterének” tartott Toscaninit bátor kiállása miatt Európa-szerte széles elismerés övezte, amiért a művész több alkalommal is ellenállt a párt kérésének, s nem játszatta el koncertjein a fasiszta Olaszország kvázi-hivatalos himnuszát.
Korábban
A Giuseppe Blanc által szerzett Giovinezza (Fiatalság) eredetileg egy torinói egyetem indulójaként került a köztudatba, de igazából az első világháborúban a frontokon harcoló olasz katonák révén vált ismertté. Először Gabriele d’Annunzio adott politikai színezetet a dalnak, az induló ugyanis a fiumei tömegmegmozdulások egyik vissza-visszatérő elemévé vált.
A fasiszták hatalomátvételét előkészítő római menetelés (Marcia su Roma) során énekelt verzió G. Castaldo közreműködésének volt köszönhető, amely a Blanc-féle változaton és Marcello Manni szövegesítésén alapult. Később Mussolini Salvator Gottát kérte fel a himnusz átírására: a zeneszerző ebben a fasiszták által kedvelt toposzokat népszerűsítette, külön hangsúlyozva a fiatalság és a nacionalizmus szerepét az új Római Birodalom alapjainak lerakásában.
A fiatalság spirituális támaszt adott a fasizmus triumfálásának, amellyel Mussolini – mint a fiatalság reprezentánsa – magának vindikálta a jogot Olaszország irányítására, a duce ekkor ugyanis a legfiatalabb hivatalban levő kormányfő volt Európában – például ezért is tiltották meg az Ufficio Stampának, hogy a párt sajtóosztálya a miniszterelnök születésnapjainak megünnepléséről adjon hírt.
A Giovinezza 1924-ben vált az olasz nemzeti fasiszta párt himnuszává, amely egészen Olaszország kapitulációjáig, 1944-ig volt használatban. A Gotta-féle verzió Olaszország de facto himnusza lett, ugyanis a húszas évektől kezdve fokozatosan kezdte kiszorítani az olasz egységet és királyságot megtestesítő Marcia Reale-t. A fasiszta párt indulóját bárhol, bármilyen apropóból eljátszották, csakhogy a nép leróhassa tiszteletét a Duce és birodalma előtt, lett légyen az sportesemény, rádióműsor, film vagy tömegrendezvény.
A feketeingesek sokszor még a külföldi vendégeket is rendre utasították, ha azok nem vették volna le kalapjukat a himnusz felcsendülésekor. Mégis volt valaki, aki rendre borsot tört a hatalom orra alá: a fasiszták által nagy becsben tartott Arturo Toscanini számtalanszor mondott nemet a Giovinezza eljátszására felszólító parancsnak. Az 1919-ben a fasiszták színeiben még parlamenti székért küzdő karmester először 1922-ben milánói koncertjén húzta keresztül Mussolini számításait, amellyel ugyan hamarosan kegyvesztetté vált a diktátor szemében, de Európában igazi hősként tekintettek a világhírű művészre.
Toscanini éppen a Falstaff-ot kezdte volna dirigálni, amikor a fasiszták arra kérték a mestert, hogy először a Giovinezzát vezényelje. Amikor a párt illetékesei már másodszorra szólították fel a csökönyös művészt, Toscanini kettétörte karmesteri pálcáját és kivonult a teremből. A fasiszták erre vérszemet kaptak, s úgy határoztak, hogy az opera harmadik felvonása után mindenképpen el kell játszani az indulót. Toscanini erre fejhangon a következőket mondta: "Nem fogják ezt az átkozott dalt elénekelni! A Scala művészei nem varieté-énekesek!” – a megzavarodott zenészek pedig elhagyták a színházat, így a himnusz éneklését csak zongorán követték. (Toscanini csak ideig-óráig volt Mussolini bűvkörében, a művész az 1919-es választási kudarc után fokozatosan kezdett eltávolodni az egyre ellenszenvesebbé váló ducétól. A karmester egy ízben így sommázta a Mussolinihoz fűződő kapcsolatát: "Ha képes lennék embert gyilkolni, megölném Mussolinit.”)
Mussolini és Toscanini átmenetileg fegyverszünetet kötött, a Duce pedig ismét közeledni próbált a művészhez. A vezér közös fotókon tetszelgett a karmesterrel, sőt, 1925-ben még szenátorrá is ki akarta nevezni Toscaninit. 1926-ban azonban újra kiásták a csatabárdot: Toscanini előre tudatta a La Scala elöljáróival, hogy nem fogja politikai nyomásra levezényelni a fasiszták indulóját, mire bosszúból Mussolini sem jelent meg Puccini operájának, a Turandot premierjén. Toscanini 1931-ben szintén szembeszállt Rómával, mire a feketeingesek a bolognai Teatro Comunale előtt alaposan helyben hagyták a 62 éves karmestert, aki ezt követően elhagyta Olaszországot, s egészen a második világháború végéig nem is tért haza.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 19:35
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05