Megfejtéshez közel az amerikaiak rosette-i köve

A kődarabot az 1609 körül épült James Erőd közepében találták meg. Ez az időszak a nagy éhezés korszaka volt, hiszen az ostrom alatt álló település nem rendelkezett élelemmel. A lakosok a saját háziállataik elfogyasztására kényszerültek. Amikor a kút vize megromlott, az emberek szemetet dobáltak bele, de a szemét mellett a palatábla és sok egyéb műtárgy és csont is belekerült. A kutatók arra számítanak, hogy a kútból származó egyéb leletek vizsgálatának eredményeiből sikerül közelebbről megismerni az egykori kolónia életét.

A kőről nagy felbontású digitális fényképek készültek, hiszen a rajta lévő írásokat és rajzokat nehéz szabad szemmel kivenni, mert ugyanolyan szürkék és sötétek, mint a felület maga. Egy fehér jeleket hagyó, palából készült ceruzával írhattak rá: az írást ugyan később le tudták törölni, de a ceruza éles hegyének köszönhetően nyomot hagyott a felületen. A nagyításokból a tudósok a 16. századi írásmódot azonosították, de új szimbólumokat is találtak a kőbe karcolva.

A lelet mindkét oldalát szavak, szimbólumok, számok borítják, valamint olyan növények és állatok rajzai, amivel a készítő az Újvilágban találkozott először. A kutatás vezetője szerint a tábla „bizonyos szempontból egy aprócska régészeti területnek felel meg. Ha egy barázda keresztez egy másikat, meg lehet mondani, hogy melyik a legújabb.” Különbség van a kézírások között is - ebből arra lehet következtetni, hogy többen véshettek a kőtömbbe. A kutatás során a paladarabot röntgennel is átvilágították, hogy megállapítsák annak kémiai összetételét. A kapott eredményeket hamarosan összehasonlítják a különböző helyekről származó paladarabokéval, hogy közelebb kerüljenek a tábla eredetéhez.

Kelso szerint a nagyított képeken néhány szimbólum Thomas Hariot 1585-ben készített algonkin ábécéjének betűihez hasonlít, míg Heather Wolfe, az Elizabeth-kézirat szakértője szerint a szerző a palán lévő kurzív írásmódot a korai 16-17. századi Angliában sajátíthatta el. „Nagyon sok betű teljesen eltér a ma használt formájától, ezért azok csak speciális tudás birtokában értelmezhetők” - véli Wolfe. Eddig az „Abraham” és a „könyv” szavak tűntek ki, és a kutatónő egy levél-félét is azonosítani tudott, de ennek csak egy részlete maradt meg. A szakemberek reményei szerint a digitális képek segítségével sokkal több részletre derül majd fény. Wolf szerint a 16-17. század során gyakran használtak ilyen palatáblát, hogy lejegyezzenek valamit, de ezek sajnos nagyon törékenyek voltak. „Ritka ilyen jó állapotú táblát találni. Sejtettük, hogy léteztek ilyen darabok, de még soha nem láttunk rá példát” – mondta a kutatónő.

Kelso szerint a tábla talán Jamestown első tikáráé, William Stracheyé lehetett. Strachey művelt ember volt, tudott írni-olvasni, és titkár révén ismerte a kurzív írás jellegzetességeit. 1609-ben érkeztek volna Jamestownba, hogy erősítsék a gyarmati köteléket, illetve hogy segítsenek a tél és az éhezés túlélőit. Útközben a Bermuda-szigeteknél hajótörést szenvedtek, és 10 hónapra itt ragadtak. 1610 tavaszán – miután két új hajót építettek - eljutottak Jamestownba.

A pala rajzai akár bizonyíthatják is, hogy a tulajdonosa járt a Bermudán. Erre a feltételezésre egy legyezőpálma és egy bermudai viharmadár (cahow) rajzai utalnak. Ezen túl az angolok címerállata, azaz oroszlánok karcolatai is azonosíthatók a táblán. A következő hónapokban ezek igazolására így további vizsgálat alá vetik a paladarabot.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Biblia

• Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
• Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
• A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
• Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
• Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
• Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
• Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia
• A világ legrégebbi ismert Bibliáját állítják ki Tel-Avivban
• A középkorban pontosan kiszámolták a teremtés kezdetének dátumát is