Ausztriában is rehabilitálták a Wehrmacht-dezertőröket

Az erről szóló törvényt tegnap este fogadták el. A december 1-jével hatályba lépő jogszabály többéves vita végére tesz pontot, amikor visszamenőleg hatályon kívül helyezi az egykori náci német hadseregből megszököttekre vagy szolgálatmegtagadókra kirótt ítéleteket.

Semmissé nyilvánítanak sok más, jellemzően a náci ideológia alapján hozott ítéletet is, mint az ellenség segítése címén hozottakat és a kényszersterilizálásról szóló határozatokat, valamint a homoszexuálisokra nemi irányultságuk miatt kiszabott büntetéseket. Utóbbi esetben a rehabilitációs kérelmeket egyenként bírálják el, aszerint, hogy a jelenleg hatályos jogba ütközik-e az ítélet.

A politikai körökben és a sajtóban zajló vitának új lendületet adott idén a második világháború kitörésének hetvenedik évfordulója, s egy Németországból érkezett vándorkiállítás. A tárlat egyik osztrák szervezője, a Nemzetiszocialista Bíróságok Áldozatainak Bizottsága állt az élére annak a törekvésnek, hogy teljes mértékben, törvényi szinten rehabilitálják a Wehrmacht dezertőreit.

Szerintük a náci hadsereget otthagyó katonaszökevényekre félig-meddig ma is árulóként tekint a társadalom. Emellett rámutattak, hogy csak 2005-ben biztosítottak az elítélteknek kártérítés és társadalombiztosítási juttatások tekintetében az nemzetiszocializmus többi áldozatával egyenlő jogosultságokat. A formális felmentés azonban mostanáig váratott magára.

Az eredetileg a Zöldektől származó kezdeményezésnek végül a két osztrák kormánypárt - az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) - is mögé állt. Ellene szavazott viszont a két jobboldali-populista párt, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ), akik hevesen elutasították az általános rehabilitációt. E két párt állítása szerint a dezertőrök sokszor megölték a bajtársaikat, ezért minden egyes esetet egyenként kellene kivizsgálni. Ezzel vitába szállt Oliver Rathkorb, az Bécsi Egyetem Jelenkorkutató Intézetének vezetője, aki szerint a legritkább esetben történt gyilkosság. Rathkorb egy kutatás adatait idézte, miszerint négyszáz, dezertálásért elítélt katona közül kettőt vádoltak gyilkossággal is.

A dezertőrök nevében fellépő bizottság elégedetten nyilatkozott a törvényről, de hozzátették: "a vitát most társadalmi szinten kell folytatni". Míg Németországban laktanyát neveztek el a Hitler elleni összeesküvőkről, gróf Claus Schenk von Stauffenberg ezredesről és társairól, Ausztriában ilyesmire nincs példa, s emlékművük sincs a dezertőröknek - mondták.

A kiállítás anyagát készítő kutatók szerint a Wehrmacht a háború hat éve alatt legkevesebb harmincezer polgári személyre és hadifogolyra, emellett húszezer katonára rótt ki halálbüntetést, leginkább szökés és árulás, vagy az ellenség segítése címén.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2018

• Véres tragikomédia Szarajevóban
• Hét étel, amelyet híres emberekről neveztek el
• Németalföldi mesterek találkozása a klímaváltozással
• Abraham Lincoln meggyilkolása
• Ki ölte meg Kinget?
• Hollywood bukott angyala
• Utazás az indiai középkorba
• Videla tábornok piszkos háborúja
• Raszputyin likvidálása