A vasminisztert köszöntik Fiumében

Magyar Márta, a kultúrkör elnökségi tagja elmondta, hogy vasárnap a Transadria nemzetközi szállítmányozási cég belvárosi épületének falára kétnyelvű, vasból öntött, kiegészítő táblát helyeznek el: "Baross Gábor a város díszpolgára, a magyar kormány közmunka- és közlekedési minisztere 1886-1889-ig. Nevéhez fűződik a rijekai kikötő kiépítése." A tábla a csepeli önkormányzat támogatásával készült, Csepelen öntötték, mert Csepel Rijeka testvérvárosa.

Magyarázatként Magyar Márta hozzáfűzte, hogy azért kiegészítő tábláról van szó, mert 1998-ban már került egy tábla az épület falára, de csak annyi áll rajta, hogy Baross Gábor a "vasminiszter", utalva a vasútügy fejlesztése terén elért eredményeire. A tábla leleplezésén ott lesz Fiume polgármestere, Vojko Obersnel, a Transadria cég vezérigazgatója, Marjan Kljucaricek tiszteletbeli magyar konzul, Györkös Péter zágrábi magyar nagykövet és Tóth Mihály csepeli polgármester is. Az aktus után a Transadria konferenciatermében koncertet adnak a Csepeli Zeneiskola művésztanárai, Hajtun Zsuzsanna (zongora), Farkas Katalin (ének), Szentkirályi Aladár (hegedű) és Inhoff Ede (trombita).

Fiume és a magyar tengerészet címmel kiállítással egybekötött könyvbemutatót tart a szerző, Horváth József okleveles hajóskapitány a Rijekai Levéltárban hétfőn. A nyugalmazott kapitány - aki 43 évig hajózott - elmondta, hogy a tárlatot a levéltár és a Baross Magyar Kultúrkör segítségével állítja össze, 20 tablóról és hat tárlóról van szó. A tablókon fotók lesznek hajókról, tengerészekről, a városról, tervrajzok az épülő kikötőről, az egyik tárlóban látható lesz a kapcsos, rézveretes hajóregiszter (olyan, mint a telekkönyv), amelyben a hajó építésétől a tulajdonosokon, kapitányokon, legénységükön keresztül azt is beírták, hogy mi lett a hajó sorsa.

Horváth József előadásában beszél A "Nautica" című könyvéről, amelyben földolgozta a fiumei tengerészeti akadémia - amelyet a köznyelv csak Nauticaként emlegetett - történetének csaknem 200 évét. Ezt a kötetét angol nyelvre is lefordították. Szó lesz az Amerre szél visz, S hullám utat ád című kötetéről is, amelynek címe Byron egyik verssora reformkori fordításban: azokkal a magyar tengerészekkel foglalkozik, akik még vitorlás hajókon - két, három, négy és öt árbocos kereskedelmi hajókon - szelték a tengereket. A könyvből megismerheti az olvasó a magyar tengeri közigazgatást, a hajóépítőket, és azt is megtudhatja, hogy kezdetben miért voltak ágyúk a kereskedelmi hajók fedélzetén.

A fiumei Baross napok zárásaként kedden Magyarország tájegységeinek népviseletét, kézimunkáit bemutató kiállítás nyílik a nyíregyházi Artmission alapítvány szervezésében a Filodrammatica nevű kulturális intézményben. A tárlatot bemutatják Lovranban (Opatijában) is a Laurus Galériában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején