Folytathatják a magyar zsidók tömegsírjának felkutatását

Peter Fischer, a tanács elnökségének tagja egy vasárnapi interjúban emlékeztetett arra, hogy a feltételezett jamlitzi tömegsír feltárása egyelőre nem járt eredménnyel. A feltárást koordináló brandenburgi belügyminisztérium az elmúlt hét közepén jelentette be, hogy a feltételezett helyen nem találták meg a meggyilkolt - túlnyomó többségükben magyar és kisebb számban lengyel - zsidók földi maradványait. Fischer ugyanakkor a kutatás folytatását elengedhetetlennek nevezte.

A Németországi Zsidók Központi Tanácsa kezdettől fogva követelte a feltételezett tömegsír feltárását, s azt Németország történelmi, s egyben az áldozatok hozzátartozóival szembeni alapvető humanitárius kötelezettségének nevezte. Fischer ezúttal is azt hangoztatta, hogy a kutatás, illetve a feltárás folytatása a hatóságok elemi kötelessége.

A napokban egyébként hasonlóan foglalt állást Jörg Schönbohm brandenburgi belügyminiszter is. A konzervatív politikus külön nyilatkozatban szögezte le, hogy a feltárási munkálatokat - azok eddigi eredménytelensége ellenére is - folytatják. A miniszter szerint az elmúlt hetek munkálatai során talált kutatási leletek arra engednek következtetni, hogy a tömegsír "közvetlen közelben" található.

A feltételezett tömegsír német történészek szerint túlnyomó többségében a nácik által meggyilkolt magyar zsidók földi maradványait rejti. A korábbi kutatások alapján úgy vélték: a sír egy 5000 négyzetméteres területen fekszik a Cottbus közelében fekvő Jamlitz településen, ahol annak idején - 1943 és 1945 között - a sachsenhauseni koncentrációs táborhoz tartozó külső tábor volt. A lágerben mintegy 10 ezer zsidót tartottak fogva, 1945 elején azonban felszámolták azt.

A foglyok közül sokan már a táborban meghaltak, sokakat pedig Auschwitzba deportáltak. A történészek szerint azonban 1342 beteg és mozgásképtelen fogoly a lágerben maradt, s őket a náci SS február 2-án és 3-án, két helyszínen kegyetlen módon agyonlőtte. A brandenburgi emlékhelyekkel foglalkozó alapítvány szerint a jamlitzi tömegsír 753, a nácik által meggyilkolt magyar és lengyel zsidó holttestét tartalmazza, s a legnagyobb, még feltáratlan tömegsír Németországban.

Az első tömegsírra építőmunkások 1971 májusában egy helyi kavicsbányában végzett munkálatok során bukkantak rá, s abban 589, többségében ugyancsak magyar zsidó földi maradványait találtak meg. Günter Morsch, a brandenburgi emlékhelyekkel foglalkozó alapítvány igazgatója ugyancsak azt hangoztatta, hogy a munkálatokat folytatják. Szavai szerint az eddigi ásatások során talált leletek között olyan tárgyakra, egyebek között edényekre, illetve porcelánmaradványra bukkantak, amelyek megerősítik, hogy a foglyok barakkjai a közvetlen közelben voltak. Morsch szerint ez is indokolja, hogy a kutatást folytatni kell.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából