2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Szárazság okozhatta Angkor elnéptelenedését

2009. február 25. 14:28 International Herald Tribune, MTI

Éghajlatváltozás, szárazság is közrejátszhatott Angkor elnéptelenedésében 600 évvel ezelőtt - állítják amerikai és ausztrál kutatók.

Angkor a 9. században létrejött Khmer Királyság fővárosa volt 802-1432 között. A birodalom virágkorában magában foglalta egyebek közt a mai Kambodzsa síkságait, Laosz és Thaiföld jelentős részét és a Mekong deltáját. Csupán a templomokat építették kőből, minden más épületet, beleértve a királyi palotákat, fából ácsolták, vagyis az évszázadok során az enyészeté lettek. Így Angkor hatalmas "templomváros" képében mutatkozik, noha természetesen nem csak vallási épületek voltak annak idején a városban. A khmer birodalom fénykorában a fővárosnak egymillió lakosa lehetett, több mint a világ bármely korabeli európai városának.

Az úgynevezett Nagy Angkor-projekt keretében, amelyben amerikai, ausztrál és francia kutatók vesznek részt, a város elnéptelenedésének okait vizsgálják. A történészek sokáig azt feltételezték, hogy a sziámi thaiok sorozatos támadásai a 15. században, így az 1431-es, amikor héthónapos ostrom után a város elesett, vezettek Angkor elnéptelenedéséhez. Azonban a kutatók most úgy vélik, hogy környezeti hatások is közrejátszhattak.

Brendan M. Buckley 16 évet szentelt az évgyűrűk vizsgálatának Délkelet-Ázsiában. A Columbiai Egyetem kutatója úgy véli hat évszázaddal ezelőtt, 1415 és 1439 között többször is szárazság sújtotta a térséget. "Az évgyűrűk vastagsága olyan, mint a meteorológiai feljegyzések: szárazabb években vékonyabbak, míg csapadékos időkben vastagabbak" - mutatott rá Brendan M. Buckley.

Dan Penny, a Sydneyi Egyetem kutatója szerint az angkori civilizáció földműves kultúra volt, vagyis nagymértékben függött a víztől, így aligha élhetett túl egy 20-30 éves szárazságot. Egymillió lakost kellett ellátni élelemmel, főleg rizzsel, így folyamatosan bővítették a földművelési területeket az erdő rovására, ez pedig talajerózióhoz vezetett. Az ausztrál kutató úgy véli, a szárazság volt az úgynevezett utolsó csepp a pohárban. - Sokféle gazdasági és politikai gond feszítette az angkori társadalmat. A klímaváltozás felgyorsította az eseményeket, amelyek végül a város elnéptelenedéséhez vezethettek - magyarázta Penny.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár