2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hibás a francia állam a zsidók deportálásában

2009. február 17. 08:22 MTI

Elismerte a francia állam felelősségét a zsidók 1940 utáni deportálásában a legfőbb francia közigazgatási intézmény, az Államtanács.

Bár 1995-ben Jacques Chirac volt francia államfő már elismerte a francia állam, nevezetesen a megszálló Németországgal kollaboráló Vichy-kormány felelősségét a 75 ezer franciaországi zsidó halálában a holokauszt idején, az Államtanács most először mondta ki ezt egyértelműen. A legfőbb közigazgatási bíróság ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a deportáltaknak és családjaiknak okozott esetleges károkat 1945 óta az állam már különböző intézkedésekkel megtérítette.

A legfőbb közigazgatási bíróság, amely jogszabály-véleményező szervként a nemzetgyűlésben megszavazott törvényeket és a kormány rendeleteit is véleményezi, a párizsi közizgatási bíróság megkeresésére foglalt állást a kérdésben. A bíróság annak a keresetnek a véleményezését kérte az Államtanácstól, amelyben egy volt deportált lánya Auschwitzban elpusztult apjára hivatkozva követel kártérítést a francia államtól. A felperes a holokauszt idején a saját sérelmére elkövetett tettekért is kér anyagi és erkölcsi kártérítést.

A konkrét esetről az Államtanács nem kívánt állást foglalni, s azt visszautalta az illetékes párizsi bíróság hatáskörébe. Azt viszont kimondta, hogy a francia államot felelősség terheli olyan, nem közvetlenül a megszálló (Németország) által megkövetelt cselekményekért, amelyek a Vichy-kormány által zsidónak tekintett személyek deportálásához vezettek. A közlemény konkrétan említi azokat a letartóztatásokat, internálásokat, tranzittáborokba küldött konvojokat, amelyek a deportálás első állomását jelentették a megsemmisítő táborok felé.

Az Államtanács úgy ítélte meg, hogy ezek miatt a tettek miatt minden áldozatot egyéni kártérítés illet meg, továbbá szükség van a "kollektíven elszenvedett sérelmek és abban az állam felelősségének ünnepélyes elismerésére" is. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a II. világháború vége óta a francia állam számos olyan kártérítési és jelképes intézkedésről döntött, amelyeket úgy lehet tekinteni, mint valamennyi elszenvedett sérelemért nyújtott kártérítést.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár