Nácik által kilakoltatottakat keresnek Varsóban

Korábban

Toronyház épül Varsó szívében

Közös kiállítással békítenék a német-lengyel ellentéteket

Megvették a lengyel felkelés bélyeggyűjteményét

Lengyel zsidóság a befogadástól a holokausztig

Jan Oldakowski igazgató rendkívül értékesnek és a történészek által kevésbé ismertnek nevezte azokat a megszálló német hatóságok által kiadott lakhelykártyákat, amelyek egy magánszemély adományaként kerültek a múzeum birtokába.

A lista 561 személy nevét tartalmazza - többségük nő és gyermek - akiket 1944 augusztusa és októbere között a nácik erőszakkal kilakoltattak varsói otthonaikból. A névsort a múzeum feltette honlapjára (http://1944.pl) is, hogy megtalálják az eseményekről tanúskodó túlélőket, vagy leszármazottaikat. A felkelésnek ez a része még meglehetősen feltáratlan, ezért remélik, hogy a személyes történetek segítenek kitölteni egy űrt a második világháború történetírásában.

Az utcáról utcára folyó harc 1944. augusztus 1-jén tört ki és 63 napig tartott. Mintegy negyedmillió civilt öltek meg a felkelés során, amelyet többségükben rosszul felfegyverzett fiatalok robbantottak ki abban a reményben, hogy sikerül felszabadítaniuk Varsót a náciktól. A felkelést azonban leverték, és a lengyel fővárost lerombolták.

Oldakowski felidézte, hogy a felkelés első napjaiban a német katonák azt a parancsot kapták, hogy öljenek meg minden civilt. Miután azonban a parancsnokok úgy vélték, hogy egy ilyen totális megtorlás túlságosan sok katonát "kötne le", úgy döntöttek, hogy a lakosságot elűzik otthonaikból vagy pedig kényszermunkatáborokba szállítják őket.

A varsóiakat előbb a fővároshoz közeli ideiglenes táborokba hurcolták, később azonban voltak, akiket Lengyelország különböző részein élő családoknál helyeztek el. Összesen 700 ezer embert telepítettek ki Varsóból 1944 őszén, közülük 60 ezren koncentrációs táborokba, százezren pedig németországi munkatáborokba kerültek.

A most előkerült kartotékok azokról szolgálnak részletekkel, akiket a Lódz melletti Rozprza járásba küldtek. Mindegyiken rajta volt az illető neve, varsói és új címe, vallása, kora és aláírása is. A dokumentumok rossz állapotban vannak, emiatt egyelőre nem lehet őket kiállítani - közölte a múzeum.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát