2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Elnökjelöltek méltatták a meggyilkolt polgárjogi vezetőt

2008. április 7. 17:00

Martin Luther King tiszteletes a testvériség, az egyenlőség és az igazság evangéliumát hirdette - e szavakkal emlékezett Barack Obama elnökjelölt-aspiráns.

Illinois demokrata párti szenátora az első olyan afro-amerikai politikus, aki kézzelfogható közelségbe került ahhoz, hogy - részben mintegy King álmát valóra váltva - az Egyesült Államok elnöke legyen. Az indianai Fort Wayne-ben mondott beszédében hangsúlyozta: King felismerte, hogy bőrszíntől, felekezettől és a birtokolt pénz nagyságától függetlenül `mindannyian egymásra vagyunk utalva, felelünk fivérünkért és nővérünkért, együtt emelkedünk fel vagy süllyedünk le`.

Obama több ezres tömeg előtt kijelentette: Amerika máig nem tudott megfelelni King álmának. "Eddig olyan politikánk volt, amely a faji különbözőség alapján szétválasztott bennünket, egy olyan politika helyett, amely felnőtt volna ahhoz a hanghoz, amellyel King egységre szólított fel." A szenátor néhány hete a faji kérdésről tartott emlékezetes beszédében megállapította, hogy a faji megosztottságon több tekintetben máig nem lépett túl Amerika. "Különböző múltunk van, de közös a jövőbe vetett reményünk" - fogalmazott.

John McCain a várható republikánus elnökjelölt, valamint Hillary Clinton, aki Obama riválisa a demokrata párti jelöltségért folyó harcban, egyaránt a Tennessee állambeli Memphisbe utaztak, ahol 1968-ben megölték a fekete tiszteletest. Martin Luther Kingnek ma nagyobb az alakja, mint 40 éve, halála napján volt - mondta McCain, aki a Lorraine hotel előtt mondott beszédet, azon a helyen, ahol a néhai polgárjogi vezetőt lelőtték.

McCain - aki 1983-ban nem szavazta meg, hogy King születésnapja nemzeti ünnep legyen, amelyet minden évben január harmadik hétfőjén tartanak - arról beszélt, hogy King jellemének nagysága ma még nyilvánvalóbb. A nevét mindaddig tisztelni fogják, amíg Amerika hitvallását tisztelik. Azt mondta, hibásan döntött, amikor nem szavazta meg a nemzeti ünnepet.

Hillary Clinton közölte: ha ő lesz az elnök, kinevez egy kabinet szintű szegénységi megbízottat, aki a hátrányos helyzetűek problémáinak megoldásával fog foglalkozni, azokkal, akikért King küzdött. "Soha nem adta fel, nekünk sem szabad" - jelentette ki, hozzátéve, hogy "mint minden hit esetében, voltak sötét pillanatok, de ő mindig visszatért ezekről a sötét helyekről, nekünk is vissza kell térnünk".

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár