Náci pénzeket kerestek a MASZOVLET létrehozói
2008. március 27. 14:00
A háború utáni években a szovjet dominancia nyomta rá bélyegét a magyarországi repülésre is. A közös magyar-szovjet légitársaság létrehozása után azonban komoly ideológiai fejtörést okozott, hogy mit kezdjenek akkor, ha kiderül: Ferihegy és Taszár a Harmadik Birodalom anyagi támogatásából épült - mutatta be Katona Csaba a vonatkozó dokumentumokat az ArchívNeten.
Korábban
1946. március 29-én a Szovjetunió és Magyarország egyezményt írt alá a Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt (MASZOVLET) létesítésére vonatkozóan. Ennek értelmében a Szovjetunió szakemberekkel és műszaki felszerelésekkel támogatta a magyar légiközlekedés fellendítését. A legkomolyabb gondot a háborús károkat szenvedett repülőterek, így a ferihegyi repülőtér ügye okozta. Nyilvánvaló volt, hogy a felújítás elkerülhetetlen, ugyanakkor azonban, a háború utáni évekre jellemző módon a felújítás során ideológia kérdések is terhelték az újjáépítés munkálatait.
A közlekedési tárca illetékesei ugyan értesítették a Honvédelmi Minisztériumot, hogy a német és magyar kormány 1944 június 2-i megállapodása, az úgynevezett Finanzierungsabkommen értelmében a német csapatok igényei szerinti átalakításokkal kapcsolatos anyagi terheket Magyarország viselte s így német tőkebevonásra nem volt példa a repülőterek esetében, de ez a magyar-szovjet vegyes bizottságot természetesen nem akadályozta meg abban, hogy megkezdje működését, noha azt is igazolni lehetett, hogy a magyar állami előbb havi 200 millió, majd havi 300 millió pengőt helyezett el a fenti német-magyar megállapodást követően az úgynevezett Ungarischer Kriegsfonds-ban.
Azt, hogy német tőkebevonásra csakugyan nem került sor, végül a vegyes bizottság is igazolta 1946. május 28-án kelt beszámolójában, amelyet a Magyar Jóvátételi Hivatalnak juttatott el. A beszámolóhoz mellékelték a különféle magyar repülőtereken felvett jegyzőkönyveket is. A Ferihegyen felvett jegyzőkönyv pl. a következőket állapította meg: a repülőteret és a rajta lévő épületeket a Magyar Államkincstár építtette és a munkálatok 1943 végén - tehát még az 1944. évi német megszállást megelőzően - befejeződtek. Német pénzbevonásra nem volt bizonyíték, csupán arra, hogy német követelésre, de magyar pénzből 1944-ben épület egy 782 méter hosszú 10 méter széles betonút, amely Rákoshegyet kötötte össze a ferihegyi repülőtérrel.
Ilyen jegyzőkönyv felvételére került sor 1946. május 17-én a napjainkban az amerikai csapatok jelenlétéről ismertté vált Taszáron is. A honvédelmi és hadügyi tárca, valamint a Magyar Jóvátételi Hivatal képviselői mellett a már említett két szovjet alezredes, Brett és Szavkin voltak jelen a repülőtéren, ahol megállapítást nyert, hogy a németek nemhogy beruháztak volna, hanem elvonulásukkor még fel is robbantottak mindent, amit lehetett.
A repülőtéren történt építkezésekkel kapcsolatos német tőke és német munkálatok tárgyában
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Első munkaadója még nem volt elragadtatva a későbbi színészóriástól, Clark Gable-től 19:05
- Sikeresen erősítette meg a kereszténységet Skóciában Szent Margit 15:05
- A színpadon és a mozivásznon egyaránt maradandót alkotott Básti Lajos 12:20
- 38 méter magas hullámokat is keltett a cunami Sanriku partvidékén 10:35
- Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói tegnap
- Burr és Hamilton: párbajjal zárta le vitáját a két amerikai politikus tegnap
- Néró császárról szóló regényének köszönhetően lett világhírű Henryk Sienkiewicz tegnap
- Nehéz természete miatt még szomszédjai sem kedvelték Goldfinger Ernőt tegnap