Kőkori településeket keresnek az Északi-tenger mélyén

2008. március 13. 13:00

Az angol és holland régészek hamarosan közösen vizsgálják meg azt a ma az Északi-tenger fenekén található területet, ahol az emberek 100 ezer évvel ezelőtt élhettek.

Korábban

Elveszett világ a számítógépen

Szökőár-szakértők elemezték a minószi civilizáció pusztulását

Vízözön - vagy amit akartok

Kőkori csatákat vívtak Stonehenge-nél

Mivel a tengerszint a korban jóval alacsonyabb volt, és a vízkészlet jelentős része a hűvösebb hőmérséklet miatt jéggé fagyott, a mai Nagy-Britannia és Hollandia közti terület egy szibériai jellegű füves tundra lehetett, ahol a kutatók szerint mamutok és kardfogú tigrisek élhettek.

A tengerfenék a prehisztorikumban

A holland halászok által a tengerfenékről felszínre hozott 28, kovakőből pattintott fejszefej azonban azt mutathatja, hogy ott a jégkorszakban első alkalommal élhettek emberek bizonyíthatóan mamutok és más állatok szomszédságában. Mark Dunkley, az English Heritage régésze szerint egész mostanáig úgy gondolták, hogy a térségben semmilyen emberi tevékenység nem volt. Ennek alapján azonban egész Északnyugat-Európa emberi benépesítésének történetét is újragondolhatják majd.

A terület a kutatók szerint körülbelül 10 ezer évvel ezelőtt kerülhetett víz alá. Azokat a csontokat, tárgyakat és maradványokat, amelyeket korábban a területen dolgozó halászok hoztak felszínre, mostanáig érdekes módon nem elemezték hasonlóan átfogó vizsgálatokkal.

A szakemberek szerint a tenger mélyén megmaradt települések vizsgálata nagyon fontos lépés lehet az európai Neander-völgyiek történetének megértésében, a földfelszínen ugyanis a mezőgazdaság és az eltelt évezredek időjárása már minden lehetséges nyomot eltüntetett. A Birminghami Egyetem kutatója, Vince Gaffney professzor, az északi-tengeri kutatások vezetője egyenesen világörökségi helyszínné nyilváníttatná a tengerfenék egyes területeit.

Az English Heritage, és holland kollégáik, a Nemzeti Régészeti Szolgálat szakemberei ezért a kutatás ötletének felvetése óta egyre több megválaszolandó kérdéssel szembesülnek: első körben az emberek által lakott helyeket szeretnék majd azonosítani. A régészek szeretnék megtudni, hogy pontosan mikor is népesíthették be a Brit-szigeteket.

Ezen kívül azt is szeretnék meghatározni, hogy körülbelül mennyien élhettek a térségben: a kutatásba a halászok által talált leletek vizsgálata mellett a térségben jelen lévő olajvállalatokat is bevonják majd, elemezve azok fúrási anyagait, illetve a nagy oceanográfiai kutatóvállalatok segítségét is kikérik majd.