2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Egységes terv alapján épültek a piramisok

2008. február 27. 12:00

A legújabb régészeti-csillagászati tanulmányok szerint a két nagy gízai piramis, a Kheopsz és a Khephrén nem két különböző, hanem egyetlen nagy terv alapján készült i.e. 2500 körül.

A közhiedelem szerint Kheopsz, és fia Khephrén illetve unokája Menkauré a gizai fennsík szélén álló piramisaikat i.e 2600 és 2450 között építették. A Milánói Műszaki Egyetem matematika tanszékének kutatója, Giulio Magli szerint azonban a csillagászati együttállások és a terep alapján akár egyértelmű, hogy a két nagyobb, azaz Kheopsz és Khephrén piramisát nem külön, hanem egyszerre, egy nagyszabású építkezés keretében emelték.

A Discovery News-nak adott interjúban a kutató elmondta, hogy a projektet Kheopsz dolgozhatta ki. A Cornell Egyetem arXiv aloldalán olvasható tanulmányban ezért azt állítja, hogy Kheopsz tervezte meg a két piramist, ezzel is apja, Sznofru példáját követve, aki hasonló építkezést hajtott végre Dahsurban. Khephrén pedig valószínűleg csak később sajátíthatta ki magánénak a kisebbiket.

Magli szerint elméletét az is alátámasztja, hogy a Szfinx felől nézve a nyári napfordulón (június 21.) a két piramis között látszik a hanyatló nap, amely a horizontot jelentő Akhet hieroglifát formázza meg. Ez két hegy között ábrázolja a Napot és a halál utáni életet szimbolizálja, a piramisban nyugvó fáraóét. Ez a jelenség azonban csak akkor rajzolódhat ki, ha ott emelkedik a másik, a Khephrén-piramis is. Nélküle ugyanis a szimbólum nem lenne látható.

A tanulmányok ezzel indokolják többek között a két piramist magába foglaló egyetlen tervet, amit az építmények elhelyezése is alátámaszt. További bizonyítéknak vélik azt a tényt, hogy Kairó egyik széléről személve, ahol annak idején Heliopolisz vallási központja állt, a piramisok teljesen egybeolvadnak, illetve a Kheopsz teljesen eltakarja a Khephrént.

Az elméletet más kutatók is támogatják, hiszen szerintük a mai napig igen keveset tudunk a 4. dinasztiában uralkodó Kheopszról (i.e. 2580-2566), akinek egyetlen ránk maradt portréjára csak egy apró, alig nyolc centis szobrocskából következtethetünk. Az uralkodót a görög történész, Hérodotosz később már kegyetlen zsarnokként mutatta be, aki népét rabszolgasorba hajtotta, hogy azok piramist építsenek neki. A régészek azonban elég régóta vitatják ezt az elképzelést.

Zahi Hawass, az Egyiptomi Régiségek Főtanácsának vezetője szerint mivel a munkások is megépítették saját sírjaikat, és azt a nemesekhez és hivatalnokokhoz hasonlóan felkészítették a túlvilágra, nem beszélhetünk rabszolgákról. Szerinte bérért dolgoztak, vagy a munka fejében nem kellett adót fizetniük.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár