Halálra fagyhattak a Neander-völgyiek

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatója, Ian Gilligan szerint a Neander-völgyiek kihalása 35-30 ezer évvel ezelőtt vette kezdetét, és hamarosan mindenhol a Homo sapiens váltotta fel őket. A korábbi kutatások szerint a modern ember jobb vadász-eszközökkel rendelkezett, amelyek segítségével több élelmet tudtak szerezni, így túlélték a hideget.

Ezzel azonban Gilligan nem ért egyet, a kutató szerint a Neander-völgyiek kiemelkedően jó vadászok voltak, hiszen közel 100 ezer éven át fennmaradtak. A hirtelen hidegre azonban nem voltak felkészülve, és a Homo sapiens a jobb varróeszközök segítségével diadalmaskodhatott felettük.

Döntő fontosságú lehetett a kőpengék, csonttűk és kezdetleges horgolótűk használata, amelyek segítségével a modern ember többrétegű ruhákat és alsóneműket készíthetett magának - állítja Gilligan. Éppen ezért az őskori szabászatok és varróműhelyek mentették meg a kihalástól az emberiséget.

A Homo sapiensnek szüksége is volt a hasonló találmányokra, ugyanis fizikai felépítésük miatt a Neander-völgyieknél kevésbé bírták a hideget; éppen ezért a hideghez való hosszú távú alkalmazkodásban hamar előnyre tettek szert. A Neander-völgyieknek nem volt szükségük többrétegű ruházatra, ám így nem tudtak mit kezdeni a hirtelen hideggel és a hőmérséklet-ingadozásokkal. Gilligan szerint a klímakutatások eredményei árnyalják a képet: a folyamatos fagy helyett egy ideig nagyon hideg volt, majd újra meleg lett, aztán megint nagyon hideg. Ehhez pedig a ruházkodásban fejletlen Neander-völgyiek nem tudtak alkalmazkodni.

Szerinte a mai Franciaország területén egyes Neander-völgyi csoportok kísérletet tettek varróeszközök használatára, ám ez már nem mentette meg őket, "hiszen egy éjszaka alatt nem lehet feltalálni az réteges öltözködést". A kutatás részletei a World Archaeology című tudományos folyóirat legújabb számában olvashatók.