Vita a Mount Everest megmászása miatt
2007. október 11. 16:00
Egy alpinista szakértő a hét elején jelentette be, hogy nem Sir Edmund Hillary lehetett az első, aki megmászta a Mount Everestet, hanem a brit George Mallory, aki három évtizeddel korábban tűnt el a hegyen.
Korábban
1924. június 8-án George Mallory és Andrew Irvine kísérelték meg a csúcs elérését, de soha nem tértek vissza. Noel Odell, az expedíció geológusa naplójában azt írta, hogy `látta Malloryt és Irvine-t a gerincen, a végső piramis lábánál` aznap 12:50-kor. 1979-ben a kínai Wang Hongbao egy kísérőjének elárulta, hogy 1975-ben talált egy holttestet, akiről úgy gondolja, hogy Irvine, ám egy nappal azelőtt, hogy pontosan behatárolhatta volna a területet, meghalt. 1999-ben a Mallory és Irvine Kutató Expedíció megtalálta Mallory holttestét, a régi kínai tábor közelében. Irvine földi maradványainak hollétét még mindig homály fedi.
Mallory és Irving 1924-ben |
Az Everest északi, majd északkeleti gerincén vezető útvonal minden nehézsége ellenére a tibeti -azaz északi- oldalról mászók számára a legbiztosabb megoldás. Az út a Rongbuk gleccseren felállított, a csúcstól északnyugatra fekvő alaptáborból (5300 m-ről) indul. A mászóknak innen közel harminc kilométert kell gyalogolniuk a keleti Rongbuk gleccser jegén, a 6400 m-en felállított előretolt alaptáborig. A komoly mászás gyakorlatilag innen indul: először fel kell jutni az északi gerincre. A gyakran igen szeles gerincen haladva, az Első majd a Második lépcső néven elhíresült sziklafalak átmászásával érhető el a csúcs. Az északi gerincen kapaszkodva a hegyoldalban haladók számára a lavinák jelentenek veszélyt. 1922-ben hét serpa vesztette életét egy lavinában. A normálút kulcshelye a második lépcső nevű sziklafal. A nehézséget itt nem csak a szikla meredeksége adja, hanem hogy átmászásával ráadásul 8600 méteres magasságban, igen ritka levegőben kell megbirkózni. Az északi normálút ismert volt már a Mount Everest meghódításának hőskorában is. Tibet kínai megszállásáig, 1949-ig minden expedíció ezen a nyomvonalon próbálkozott. (Forrás: Magyar Millenniumi Mount Everest Expedíció) |
Szerinte ha Mallory a korban bevett, harmadik lépcső nevű mászási útvonalat használta, akkor biztosan elérhette a csúcsot. Az állítás a szakértők szerint igen merész, bár a legtöbb történész abban egyetért, ha Hoyland ezt igazolni is tudja, akkor tényleg Mallory lehetett az első.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2012
- Öveges professzor, mindenki fizikatanára
- Tabutörő stációk: Szexuális forradalom – szexuális ellenforradalom
- A japán-amerikaiak internálása a második világháborúban
- Vietnam öröksége - Irak árnyéka
- Szex, szerelem, testiség a szocializmusban
- Balatonederics: A fekete kastély kísérteties históriája
- Variációk Fidel Castro likvidálására
- Kossuth „búcsúja” prózában és versben
- Megmentésre váró hungarikumok
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.