Lámát vittek a túlvilágra Bolívia őslakói

A holttestre a 15 méter magas Akapana piramis egyik faragott üregében találtak rá. A piramis hat T-alakú terasszal ellátott építménye Bolívia legfontosabb prekolumbián kultikus központjának, az i. sz. 400-900 között virágzott Tiahuanaco (Tiwanaku)-civilizációnak az egyik legismertebb műremeke. A Tiahuanaco-kultúra további fontos emlékei közé tartozik az egyetlen nagy tömbből kifaragott Napkapu és a Földbe süllyesztett templom is.

Robottal a piramisba, 2005. november

A csontok a régészek szerint nagyon jó állapotban vannak, és azok egy pap vagy uralkodó maradványai lehetnek. Roger Angel Cossio, a felfedezést végző régész szerint a sír - amelyből egy diadém és a ökölnagyságú, faragott aranymedál is előkerült - túlélte a spanyol hódítók és sírrablók fosztogatásainak évszázadait, akik a prekolumbián civilizáció szinte összes értékes temetkezései helyét kirabolták. A szakértők szerint a sírba a társadalom egyik fontos tagja kerülhetett, mert jelentéktelen személyt nem temettek volna piramisba.

A maradványok és ékszerek mellett egy láma csontjai is előkerültek, ami valószínűleg státusszimbólum vagy a túlvilági utazás táplálékforrása lehetett - vélik a kutatók. Bár a szakértők még nem datálták a maradványokat, azokat minden bizonnyal a birodalom végnapjaiban, 1300 évvel ezelőtt temethették el.

Bolívia és Peru területén a 6. század közepétől az addig virágzó kicsiny "főnökségek" kénytelenek voltak alávetni magukat két nagy, egységesítésre törekvő hatalomnak. A két hatalmi központ Huari (Wari) és Tiahuanaco volt. A Tiahuanaco Birodalom a Titicaca-tó bolíviai oldalán az i.sz. 1. századtól benépesülő, majd a 700-as évekig városias településsé növekedett.

Az Akapana piramis túlélte az évszázadokat, ám az ipari forradalommal nem tudott megküzdeni: az 1900-as években a helyi munkások kőfejtőnek használták, ahonnan a kitermelt nyersanyagot a közeli Guaqui-t La Pazzal összekötő vasútvonalhoz építéséhez használták fel.