Átfesthetik a szentpétervári Ermitázst

Az elgondolás onnan ered, hogy jelenleg folyik a szemközti Vezérkar épületének rekonstrukciója, s eldöntötték, hogy 2013-ban, amikor eljutnak odáig, az épület homlokzata visszakapja eredeti gyöngyszínét. Az Ermitázs szakemberei úgy vélik, hogy ezzel nem harmonizál majd a Téli Palota mai kékeszöld - úgynevezett orosz zöld - színe, ezért vetődött fel, hogy az is kapja vissza eredeti színét, a halvány sárgát.

A Téli Palota 1762-re, II. Katalin cárnő trónra lépése idejére készült el Bartolomeo Francesco Rastrelli tervei alapján, s bár 1917-ig kívül és belül számos kisebb-nagyobb átalakításon esett át a mindenkori divatot követve, mindmáig megőrizte barokk pompáját.

A cári palotát az 1917-es forradalom után 1923-ban kezdték átalakítani múzeummá, és 1927-ben kapta mai színét, de fehérek maradtak az ablakok körüli díszítések és a homlokzatot osztó oszlopok. Az épület színe különösen télen, havas környezetben szinte ragyog, mint valami féldrágakő. A palota - amely ma a világ egyik legnagyobb és leggazdagabb múzeumának fő épülete - zölden vált világhírűvé, így szerepel minden albumban, s szinte csak a honlapján egyébként megtekinthető korabeli ábrázolásokon látható eredeti színe.

Az átfestésről szóló elgondolásra mindeddig nem reagált sem a szentpétervári önkormányzat, sem a közvélemény.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Egyesült Államok

• 10 meglepő tény a vasút történetéből
• Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre
• Woodrow Wilson neje az ország élén
• Ezer követőjét költöztette a dzsungel mélyére az amerikai szektavezér
• Az egyetem után apja bőrgyárában kezdett dolgozni Wigner Jenő, az atombomba egyik atyja
• Első munkaadója még nem volt elragadtatva a későbbi színészóriástól, Clark Gable-től