Rituális gyilkossággal vádolták a tiszaeszlári zsidóságot

Antiszemita vádak a bizonyítékok ellenére

Az Európa szerte hatalmas vihart kavaró ügy hosszú időn át izgalomban tartotta a közvéleményt. A 15 éves Solymosi Esztert gazdasszonya festékért küldte a boltba, ám a cselédlány soha nem ért vissza. Édesanyja jelentette eltűnését, ám aggodalmait először nem vették komolyan, s "csak" országos körözést adtak ki. A szabolcsi faluban viszont egyre gyorsabban terjedt a hír, hogy a lány a Pészach ünnepére készülő zsidó közösség tagjai keze által halt meg, torkát azért metszették el, hogy vérét a húsvéti pászka tésztájához keverjék.

Ahogy az ilyenkor lenni szokott, egyre több szemtanú jelentkezett, akik egyöntetűen állították: utoljára a zsinagóga előtt látták a lányt, majd nem sokkal később kétségbeesett kiabálást hallottak az épület felől. A hallottak alapján az anya újból feljelentést tett, mondván, hogy a templomszolga kisebbik - mindössze négy és fél éves fia - kikotyogta, hogy bátyja a kulcslyukon keresztül szemtanúja volt a gyilkosságnak.

Az események felgyorsultak, május 19-én Bary József aljegyző, kijelölt vizsgálóbíró elrendelte a templomszolga, Scharf József és felesége letartóztatását. Az állítólagos szemtanút, Scharf Móricot elkülönítve tartották, nehogy beszélni tudjon szüleivel. Bary semmilyen közvetlen bizonyítékot nem talált a több mint tíz vádlott bűnösségére, ez azonban nem számított, hiszen ott volt az idősebb fiú vallomása - amelyről a szellemileg csökkent képességű Móric később elmondta, hogy erőszakkal csikarták ki belőle.

Május 20-án a napilapok már már kész tényként írtak a zsidó közösség bűnösségéről, az országgyűlésben pedig Istóczy Győző és Ónody Géza képviselő antiszemita beszédeket tartott. Országszerte felerősödött az antiszemitizmus, több nyugati vármegyében zsidó boltok kirakatait törték be, Pozsony megyében statáriumot hirdettek. Ezt meglovagolva Istóczy megalapította antiszemita pártját, s külföldi rendezvényeken "nagy sikerrel" szónokolt a zsidó közösségek és az izraelita vallás ellen.

A tiszaeszlári ügy július 18-án vett újabb fordulatot, amikor a Tiszából előkerült a fiatal lány sértetlen holtteste. A legkevésbé sem pártatlan vizsgálat végül úgy fogalmazott, hogy a holttest nem Solymosi Eszteré, bár az ő ruhái voltak rajta, a holttestet megtaláló tutajosokat megfélemlítették, így eredeti vallomásukat visszavonták. Bary József és Solymosi Eszter családja azt állította, hogy a zsidók egy másik nő tetemét csempészték oda, ám ezzel is csak bűnösségüket bizonyították.

1. Antiszemita vádak a bizonyítékok ellenére
2. Gyűlölködésben való kéjelgés, német mintára