Bipoláris világról vizionált Truman
2007. március 14. 15:00
Korábban
Út a Marshall-terv és a NATO felé
Beszédében a demokrata párti elnök 400 millió dolláros segély odaítélését kérte a republikánus többségű kongresszustól a Görögországban fenyegető totalitárius fordulat megakadályozására és a kommunista törekvések feltartóztatására. Truman így fogalmazott: `A szabad nemzetek megsegítése nem jelent többet, mint annak nyílt elismerését, hogy a totalitárius rendszereknek a szabad népekre közvetlen vagy közvetett agresszióval való rákényszerítése aláássa a nemzetközi békét és ennél fogva az Egyesült Államok biztonságának alapjait`.A kongresszus megszavazta az elnök által kért 400 millió dollárt, amelyből Görögország 350 milliót kapott az infrastruktúra helyreállítására és a hadsereg fejlesztésére, Törökország pedig 50 milliót a Földközi-tenger keleti részei feletti szovjet befolyás visszaszorítására.
Ennek jegyében George C. Marshall külügyminiszter 1947 júniusában a Harvard Egyetemen mondott beszédében meghirdette annak az átfogó segélyprogramnak a tervét, amely minden háború sújtotta európai ország számára jelentős segélyeket helyezett kilátásba, amennyiben az adott állam kész együttműködni az Egyesült Államokkal. A Marshall-terv keretében mintegy 14 milliárd dollárnyi segély osztottak szét és létrejött az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC, 1960-tól OECD).
A Truman-doktrína biztonságpolitikai eleme gyakorlatilag a NATO létrehozásában merült ki, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 1949-ben alakult meg Washingtonban. Ahhoz azonban, hogy az ötletgazda Egyesült Államok tagja lehessen a szervezetnek, alkotmánymódosítást kellett végrehajtani. A Vandenberg-módosítás 1948-as elfogadásával - amely kimondta, hogy az USA békeidőben is tagja lehet katonai szervezetnek - megnyílt az út a NATO létrehozása előtt, ahova a geostratégiai, geopolitikai jelentőséggel bíró Görögország és Törökország is felvételt nyert.
Az ötvenes évek elején kezdetét vette tehát a hidegháborús sakkjátszma, amelyben a két tömb élén álló nagyhatalmak, illetve vezetőik csak találkozók alkalmával néztek egymással farkasszemet, a konfliktusokat pedig a hierarchiában alacsonyabb pozíciót elfoglaló államok hadszínterein vívták meg.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Pietsch Judit, Sajtóadatbank)
Támogasd a szerkesztőségét!
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
Legfrissebb
Legolvasottabb
- Nixon is szervezett randevút a Gábor Zsazsának 09:50
- Máig a karácsony elengedhetetlen része Csajkovszkij Diótörője 09:05
- Rekordáron kelt el Zrínyi Miklós könyve tegnap
- ABBA-kultusz a Kádár-korszakban tegnap
- Naplóeon fiának gondolták a tragikus sorsú Kaspar Hausert tegnap
- Számos baljós előjel kísérte Rettegett Iván születését tegnap
- Feszült várakozás után 160 millió forintért kelt el Munkácsy ismeretlen festménye tegnap
- Kis hiba okozott nagy katasztrófát a müncheni légibalesetben tegnap