Megbékélnek egymással a németek és a zsidók
2007. február 14. 10:15
A múlt megítélésében egyre közelebb kerülnek egymáshoz a németek és a zsidók - erre a következtetésre jutott a Bertelsmann Alapítvány.
Korábban
A tanulmány ennek kapcsán ellentmond annak az elmúlt időszakban még gyakran hangoztatott nézetnek, hogy a közel-keleti konfliktusban Németország inkább az arabok pártján áll. Kitűnt ugyanis, hogy a megkérdezettek huszonnyolc százaléka inkább Izrael politikáját támogatja, tizennégy százalékuk a palesztinokkal rokonszenvezik, míg huszonhat százalék egyik fél mellett sem foglalt állást.
Az általuk ismertetett végeredmény: a németek többsége - mintegy ötvenhat százaléka - nem antiszemita. Ennek ellenére minden hetedik megkérdezett - azaz mintegy tizenöt százalék - egy vagy inkább több kérdésben zsidóellenes. Így például minden harmadik német vallotta azt a nézetet, hogy "a zsidók túl nagy befolyással rendelkeznek a világban". Ugyanakkor jelentősen emelkedett azoknak a száma, akik elutasítják ezt az állítást.
Végezetül a tanulmányból kitűnt az is: a megkérdezettek többsége - ötvennyolc százaléka - vélekedett úgy, hogy hatvankét évvel a második világháború befejeződése után le kell zárni a múltat, s - mint hangoztatta - kevesebbet kellene beszélni a zsidóüldözésről.
Sokak számára a meglepetés erejével hatott, hogy híresztelések és féligazságok, képzelődés, megparancsolt, vagy önkéntes kommunikációkorlátozás, tudni nem akarás és a felfogásra való képtelenség jellemzte a németek tájékozottságát a holokauszt idején. Korántsem világos, hogy rendelkeztek-e valós ismeretekkel a haláltáborokról.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 20:20
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 18:05
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 16:05
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén 15:05
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank 13:20
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05