A második Trianon: 60 éve írták alá a párizsi békeszerződést

Újra elveszett a visszanyert szuverenitás

A határok megvonása és a gazdasági jóvátétel ellen az 1945 és 1947 közötti időszakban a magyar politika nem tudott megfelelően lobbizni, így gyakorlatilag nem ért el semmit, a döntések végelegessé válása után pedig már csak a mikéntekről lehetett egyeztetni.

A békeszerződés szerint Magyarországnak 1945. január 20-tól nyolc év alatt 300 millió dolláros (több milliárd mai dollárnak megfelelő) jóvátételt kellett három ország részére fizetnie különböző árucikkekben; 200 millió illette a Szovjetuniót, 70 millió Jugoszláviát és 30 millió Csehszlovákiát. A szerződés 65 ezer főben maximalizálta a magyar hadsereg létszámát (ebből ötezer fő volt a légierő), a harci gépek száma nem haladhatta meg a hetvenet.

Gyöngyösi János beszél a párizsi békekonferencián, 1946.10.12., Párizs

A békeszerződés aláírásával a Szövetséges Ellenőrző Bizottság mandátuma megszűnt, s Magyarország a nemzetközi jog elvei szerint visszanyerte szuverenitását. A béke egyik cikkelye azonban kimondta: "a Szovjetuniónak fennmarad a joga magyar területen oly fegyveres erők tartására, amelyre szüksége lenne ahhoz, hogy a szovjet hadseregnek az ausztriai szovjet övezettel való közlekedési vonalait fenntartsa."

A február 10-én aláírt békeszerződést a magyar minisztertanács május 16-án fogadta el, a nemzetgyűlés elé csak utólag került. A szerződés magyar jogrendszerbe való becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot a nyár folyamán tárgyalták, és július 2-án fogadták el a képviselők.

A magyar békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvénycikk azonban még így sem léphetett életbe, mert azt a szövetséges hatalmaknak is meg kellett erősíteniük és a megerősítésről szóló dokumentumokat letétbe kellett helyezniük Moszkvában. A szovjet politikai gépezet tevékenységének következtében az életbe lépés így egészen szeptember 15-ig húzódott, amikor már egy teljesen más politikai közeg és belpolitikai helyzet jellemezte Magyarországot.

Augusztus 31-én sor került az előre hozott, "kékcédulásként" elhíresült országgyűlési választásra, amely a Kommunista Párt győzelmét hozta. Szeptember 15-én, megszűnésekor a SZEB a kommunista vezetésnek adta át a hatalmat. A párizsi békeszerződés aláírásával tehát de jure és de facto is új történelmi korszak vette kezdetét Magyarországon.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Pietsch Judit, Sajtóadatbank)

1. Legtovább a rossz oldalon
2. Újra elveszett a visszanyert szuverenitás