2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Lassan nőhet a magyar világörökségi címek száma

2007. január 19. 08:00

Elfogadta a kormány szerdán a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) világörökségi jelentését, amely az elmúlt négy esztendő hazai és nemzetközi örökségvédelmi tevékenységét foglalja össze.

Már bekerült

A kormány szerdai ülésén tárgyalt a négyévenként elkészülő jelentésről, elfogadta azt, az elkövetkezendő évek feladatairól részletesen csütörtökön számol be Hiller István oktatási és kulturális miniszter - mondta Danks Emese kormányszóvivő az MTI-nek. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló UNESCO-egyezmény magyarországi, 2002-2006-os időszakra vonatkozó végrehajtását elemző jelentés elfogadása kapcsán az MTI megkereste a KÖH elnök-helyettesét, Fejérdy Tamást.

A szakértő, aki a nemzetközi szervezet legfőbb végrehajtó szervének (Világörökség Bizottság) 2002-2003-ban soros elnöke volt, elmondta: büszkék lehetünk arra, hogy a 182 tagállam között Magyarország, amely 1985 óta tag a szervezetben, nyolc világörökségi helyszínével az átlagosnál több címmel rendelkezik. Hozzátette: jelenleg 10 helyszín van a hazai "várományosi listán", a jövőben újabb világörökségi helyszínt ezek közül jelölhet Magyarország. Ilyen például a komáromi-komárnói erődrendszer is, amelynek világörökségi jelölését a napokban jelentették be.

Hamarosan bekerülhet

Fejérdy Tamás úgy vélte, hogy noha 1995 és 2001 között hat jelölésünket is elfogadta az UNESCO, a következő pár évben magyar világörökségi címek elnyerése hasonló arányban nem várható. Ezt azzal indokolta, hogy a nemzetközi szervezet kimutatásai szerint az európai régió világörökségi címekben túlreprezentált a Föld más térségeihez képest.

Magyarország először 1987-ben Budapest Duna-parti látképével, a Budai Várnegyeddel (később kiegészítették az Andrássy úttal és történelmi környezetével), valamint Hollókő ófaluval és táji környezetével nyerte el a világörökségi címet. Később az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995), az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete (1996), valamint a Hortobágyi Nemzeti Park (1999), a Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000), a Fertő-tó és környéke (2001), valamint a tokaji történelmi borvidék (2002) kapta meg a címet.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár