2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Százötven éves a budapesti gázvilágítás

2006. december 22. 16:00

Százötven éve, 1856. december 24-én, szenteste gyulladtak ki az első gázlámpák Budapesten. Annyi más mellett a gázvilágítást is az ipari forradalomnak köszönhetjük.

Nagy számú nép bámulta e hazánkban legelső és jól sikerült tüneményt

A szén száraz desztillációjára szolgáló kemencét Archibald Cochrane szabadalmaztatta, a kereskedelmi hasznosítás William Murdock érdeme. Ő 1792-től hozott forgalomba gázpalackokat és 1799-ben felszerelte az első gyári világítóberendezést. Kutatásait az ifjabb James Watt (a feltaláló fia) vállalkozása, a Boulton és Watt cég támogatta. Murdock azonban még úgy képzelte el a városi gázvilágítást, hogy minden házban külön-külön állítanák elő a gázt, azt Fredric Albert Winsor találta ki, hogy egy központi telepről vezetékeken áramoljon szét a gáz.

1806-ban megalakult a National Light and Heat Company (Nemzeti Fény- és Hőtársaság), és 1807-ben a londoni Pall Mallon kigyulladtak az első utcai gázlámpák, amelyek hamarosan a kontinens nagyvárosaiban is elterjedtek. Párizsban először a passzázsokat világították ki. A gázt a felhasználási lehetőségek bővülésével városi gáznak nevezték el. Az első ipari alkalmazás szintén Winsor nevéhez fűződik, aki 1802-ben Bécsben gázzal téglaégető kemencét fűtött.

Gróf Széchenyi István 1815-ben Londonban találkozott a világítás e csodájával, s szó szerint élete kockáztatásával csempészett ki egy gázfejlesztő berendezést. (Az exportot a brit hatóságok halálbüntetés terhe mellett tiltották.) A leleményes gróf azt tervezte, hogy Nagycenken bevezeti a gázvilágítást, de azt csak 1840-ben mutatta be, bár vélhetően már korábban is működött.

Pesten és Budán 1777-től létezett közvilágítás, ám hiába volt a repceolaj lámpák fénye gyenge, a városok tanácsai sokáig elutasították a gázvilágítás bevezetését. Első alkalommal 1816. június 5-én Tehel Lajos, a Nemzeti Múzeum természettárának őre világította meg gázzal az akkori múzeumépület homlokzatát. "Nagy számú nép bámulta e hazánkban legelső és jól sikerült tüneményt" - írták az eseményről.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár