2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Műemlékvédő alakulat óvja az iraki kincseket

2006. december 20. 12:30

Az iraki háború kezdete óta az iraki régészeti emlékek tolvajok prédájává váltak. A csempészet ellen azonban egyre többen emelik fel szavukat, és nemrég műemlékvédő alakulatot szerveztek az iraki polgárőrökből.

Illegális ásatások fenyegetik
a régészeti örökséget

Abdul Amir Al-Hamadani, az iraki Dhi-Qar tartomány régészeti felügyelője szerint az emberiség bölcsője került veszélybe, hiszen a háború megkezdése óta a régészeti lelőhelyeken oly mértékű fosztogatások történtek, amiket az évezredes romok még nem éltek át történelmük során.

"Dhi-Qar tartományban 800 régészeti lelőhely található az őskortól egészen az iszlám koráig. Néhány helyen 18 civilizáció nyomai lelhetők fel" -mondta Al-Hamadani. Szerinte senki sem próbálja megmenteni azt, ami még megmaradt, és csak a Régészeti Felügyelőség igyekszik megvédeni a nyilvántartott régészeti emlékeket.

"A tolvajok legkedveltebb célpontjai az ősi Eufrátesztől (és az ókori Mezopotámiától) jobbra és balra, négy dél-iraki tartomány határánál fekvő romok" - mondta Al-Hamadani. Jelenleg száz polgárőr készít jelentéseket a közelben lévő emlékekben esett károkról, és felállt egy műemlékvédő alakulat is, amely tagjainak egynegyedét felszerelte fegyverrel is.

"Ezek a fegyveres alakulatok a nap 24 órájában járőröznek, de nem rendelkeznek autókkal, hogy jobban végezhessék a munkájukat. Csupán kilenc kocsijuk van a tartomány négy központjában, és ez a mennyiség azonban nagyon kevés, különösen, hogy a régészeti lelőhelyek egyre csak szaporodnak. A fegyveres alakulat feladata az lenne, hogy elijessze a fosztogatókat. Az itt élők közül sokan, akik egyébként nem tolvajok, leletek után kutatnak és ásnak. Aztán csempészek és kereskedők jönnek Karbalából, Bagdadból és Kurdisztánból, és hatalmas összegeket kínálnak egy-egy kiásott darabért "- mondta Al-Hamadani.

Ez a folyamat azt eredményezheti, hogy a térség kulturális öröksége hamarosan eltűnhet, ráadásul a világ több múzeuma is hajlandó bármi áron megszerezni valamit ezekből a leletekből, hiszen a sumér civilizáció egyedülálló értéket képvisel. A régészeti kincseket jó áron adják-veszik az Egyesült Államok vagy Európa piacain. Emellett az elmúlt három évben több mint száz régészeti emlék pusztult el vagy rongálódott meg. Ha az iraki kormány és a megszálló csapatok nem tudják biztosítani a régészeti emlékek megfelelő védelmét, akkor az emberiség szegényebb lesz történelmének egy fontos részével.

Reményre adhat azonban okot, hogy viszonylag szerencsésebb helyzetben voltak azok az újonnan felfedezett, a víz által részben vagy teljesen elöntött és nehezen megközelíthető régészeti lelőhelyek, amelyke nem voltak feltüntetve a lelőhelyeket jelölő térképen.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár