2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Megszületett Werner Karl Heisenberg német fizikus

2004. szeptember 13. 12:06

Würzburgban született, a müncheni egyetemen tanult elméleti fizikát későbbi munkatársával Wolfgang Paulival együtt. 22 évesen szerzett doktorátust, majd Göttingenben Max Born asszisztense lett. 1924-27 közt Koppenhágában dolgozott Niels Bohr mellett. Felismerte a Bohr-atommodell hiányosságait. Ez - az atommag körül az elektronok meghatározott pályákon keringenek - megfelelt a korábbi ismereteknek, de nehezen lehetett összhangba hozni az újabb megfigyelésekkel. Ezért a kvantummechanikát az atomi rendszerekre is alkalmazta, s azt hirdette, hogy az atomi világban teljesen át kell értelmezni a mechanika elveit. Miután Max Born felismerte, hogy e számtömbökre a mátrixalgebra érvényes, Pascual Jordannal hárman kidolgozták a kvantummechanika mátrixmechanikáját. Eszerint a fizikai változók lehetséges értékeit egy-egy végtelen mátrix adja meg, s ezek elemeiből határozható meg valamely állapot előfordulásának, s az egyes állapotok közti átmeneteknek a valószínűsége. 1927-ben fogalmazta meg határozatlansági elvét, eszerint egyetlen részecske sebességét és helyzetét sem lehet egyidejűleg pontosan megmérni, a két adat együttesen nem értelmezhető. A szabály kimondja, hogy a helyzet és sebesség bizonytalanságának szorzata nagyobb vagy egyenlő 10 a mínusz 24-diken joule-szekundumnál. A hétköznapi életben nem érzékeljük e kis határozatlanságot, az atomi részecskéknél azonban jelentős. Ez a szubatomi elemek kettős, részecske- és hullámtermészetéből fakad. E felismerés értelmezésén később is sokat vitatkoztak. 1927-41 közt a lipcsei egyetem fizikaprofesszora, majd 1942-45 között a berlini fizikai kutatóintézet igazgatója volt. 1932-ben a neutron felfedezésekor elsőként tárgyalta elméletileg a protonokból és neutronokból álló atommagot. 1934-ben kidolgozta az atommag nukleon modelljét. Fontos eredményei vannak a szupravezetés és turbulencia-elmélet terén is. 1932-ben a kvantummechanika megteremtéséért fizikai Nobel-díjat kapott. Ellenezte ugyan a náci politikát, de nem lépett fel ellenük. A világháború alatt Otto Hahnnal, az atombomlás egyik felfedezőjével egy reaktor létrehozásán dolgozott, ám ez nem valósult meg. A háború után Heisenberg lett a göttingeni Max Planck Fizikai Kutatóintézet vezetője. 1958-tól olyan nem lineáris differenciálegyenletekkel foglalkozott, amelyek az anyag összes lehetséges állapotát leírják. Kvantummechanikai munkássága kihatott az atom- és magfizika fejlődésére. Fő műve A kvantumelmélet fizikai alapjai, könyveket írt a kvantummechanikáról, az atomfizikáról és a kozmikus sugárzásról. Münchenben hunyt el 1976. február 1-jén.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár