1956. szeptember: átszervezés és rehabilitáció

Élő személyről nem neveznek el többé utcát

1.

50 szociáldemokrata elítéltet az Elnöki Tanács jogi rehabilitációban részesít.

2.

Az MDP KV határozata alapján élő személyről nem neveznek el többé utcát.

Az értelmiségiek rehabilitációját üdvözli, s az értelmiségiek helyzetét elemzi Losonczy Géza a Művelt Népben megjelent írásában:
`1949 óta - a Rajk-per óta - újra és újra fellobbantak az értelmiségellenes hangulatok. Nem véletlenül és nem maguktól. A Rajk-ügy idején egyesek gyakran hangsúlyozták, hogy az elítéltek között nincs egyetlenegy munkás- vagy parasztszármazású sem; hogy ezek egytől egyig gyökértelen, kispolgári értelmiségiek. Ugyanakkor szemináriumokon tanították, hogy az összeesküvők egytől egyig munkás- és parasztgyűlölő intellektuelek voltak, ellenségei a munkás káderpolitikának, stb., stb. Ez a propaganda, amelynek oly keserű gyümölcsei teremtek a gyakorlatban a későbbi években, zavartalanul folyt úgyszólván végig, 1949 és 1953 között, s változott formában, de lényegében azonos tartalommal felbukkant mindannyiszor, valahányszor a 49-53-as tendenciák erősebben tudták érvényesíteni befolyásukat. Elég a tavalyi év végén született irodalmi határozat, és az ez év nyarán létrejött Petőfi-köri határozat utáni légkörre visszagondolni. Világos, hogy az értelmiség helyzetének alapvető rendezésére irányuló törekvés sikerét csak a XX. kongresszus szellemének teljes és végleges győzelme biztosíthatja.`

4.

Kodály Zoltán - Petőfi Sándor: Nemzeti Dal című művének bemutató előadása a Károlyi-kertben.

8.

Síremléket a legnagyobb magyar proletárköltőnek: az Irodalmi Újság 1956. szeptember 8-i számának utolsó oldalán Szerény javaslat... címmel, -tha szignóval kis glossza jelent meg  József Attila síremlékéről. A költő halálának huszadik évfordulójára utalva ez olvasható: `Az évforduló tiszteletére, de attól függetlenül is: állítsanak méltóbb síremléket a legnagyobb magyar proletárköltőnek, József Attilának.`

9.

A `kispolgári` szó jelentésének eltorzításáról szól a Művelt Nép vezércikke:
`...az értelmiség köreiben gyakran jelentkezett a kispolgári befolyás. (És itt mindenekelőtt a valóságos jobboldali, nacionalista, antiszemita, kozmopolita stb. hatásokra, illetve a velük szövetséges szektás, dogmatikus nézetekre gondolunk. Amit az elmúlt években ťkispolgári befolyásŤ címszóval illettünk, az igen gyakran a munkásosztály és a parasztság befolyása volt az értelmiségre, a munkásosztályban és a parasztságban fortyogó hangulat megfogalmazása, kicsapódása az irodalomban, művészetben, újságírásban stb).` (Elvhűséget! Művelt Nép, 1956. szeptember 9.)

`Közös dolgainkról` címmel az erdélyi magyarságról szóló cikket közöl a Szabad Nép, amelyben Pándi Pál egyhónapos erdélyi körútjának tapasztalatait jegyzi le. Pándi szóvá tesz néhány sérelmet, problémát, például: még a Magyar Autonóm Tartományban is előfordul, hogy a bíróságokon a tartomány lakosságának többségét adó magyarság nyelvét nem értő hivatalnokok vannak funkcióban; nehezen lehet hozzájutni a magyarországi folyóiratokhoz, könyvekhez, stb. Mivel a `kényes kérdéseket` sem hallgatja el (ezzel pedig közvetve bár, de bírálja a román pártvezetés magyarságpolitikáját), a bukaresti pártvezetés tiltakozik a magyar pártvezetésnél, mert a cikk hangnemét helytelennek tartják, ráadásul szerintük egyes kitételei beavatkozást jelentenek a román belügyekbe, sőt a kezdő mondatok a revizionizmust is jelzik egyben. (A lapszámot Romániában kivonják a forgalomból.) Keleti Ferenc nagykövet a Budapestre küldött jelentésében azt ajánlja a külügyminisztériumnak, illetve a pártvezetésnek, hogy védjék meg a cikket a román kirohanásoktól.

1. Élő személyről nem neveznek el többé utcát
2. Az Írószövetség Nagy Imre mellett tüntet
3. Energiaválság fenyeget
4. Vita a nevelésről

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról