Alig tudnak a diákok az 56-os forradalomról
2006. augusztus 11. 09:00
Egy felmérés szerint a magyar diákoknak csak húsz százaléka nyilatkozott úgy, hogy tanult az 1956-os forradalomról. A tudatlanság oka, hogy a tanmenet végén már nincs idő a világháború utáni események tanítására, de szerepe van benne a tanárok bizonytalanságának és az érdeklődés hiányának is - számolt be róla a Népszabadság.
A Lauer Learning oktatási cég és a Szocio-Gráf Közvélemény-kutató Intézet felmérése tanulságos eredményt hozott: a megkérdezett hétszáz fiatal döntő többségéről kiderült, nem is tanultak 1956-ról. Akadt köztük olyan is, aki Kossuth Lajost és Petőfi Sándort is az '56-os forradalmárok közé sorolta - alig száz évet tévedve a históriában.
A távirati iroda által megkérdezett szakértők közül Tallai Gábor arra panaszkodott, hogy mivel a tananyag az időrendet követi, a gyerekek tizenhét éves korukig nem is tanulnak a forradalomról. A Terror Háza programigazgatója a Történelemtanárok Egyesületének felmérését idézte, amely szerint idő hiányában kimarad az oktatásból minden, ami 1945 után történt.
Az 1956-os Intézet kutatója, Lénárt András a társadalmi motivációt hiányolja. Azt mondja: Nagy Imréék 1989-es újratemetése volt az utolsó közös pillanatunk.
`Nagyon el vagyok szomorodva` - reagált a felmérés eredményére Gyenes Judith. Maléter Pál, a Nagy Imre-kormány kivégzett honvédelmi miniszterének özvegye lapunknak elmondta: maga is több alkalommal szembesült már azzal, milyen erős a tájékozatlanság 1956-tal kapcsolatban. `Katasztrófa` - kommentálta a hírt Litván György, jelezve, maga is ezt tapasztalja, amikor gimnáziumokba meghívják előadást tartani. A történész szerint fokozza a zavart sok ötvenhatos hőbörgése, folyamatos méltatlankodása. Egyszer egy diák meg is jegyezte, hogy akkor derül majd ki az igazság, ha az egykori résztvevők kihalnak.
A cikk a Népszabadságban
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.