Évfordulós ünnepnyitó az 1956-os Intézetben
2006. június 19. 12:30
Rendhagyó sajtótájékoztatót tartottak az 56-os Intézet udvarán, ahol egy archív napló bemutatása mellett az intézet igazgatója, Rainer M. János beszámolt a forradalom 50. évfordulójára tervezett kiadványokról.
Korábban
A különleges, a forradalom igazi közegét idéző környezetben Nagy Imre miniszterelnök kivégzésének 38., újratemetésének 17. évfordulóján került sor az Intézet évfordulóinak bejelentésére. Rainer M. János elmondta, hogy a megjelenő kiadványokkal a forradalom apró epizódjait éppúgy szeretnék bemutatni, mint a teljes egészet. Ezt jelzik az 50. évfordulóra megjelenő kiadványok: megismerhetjük majd 1956-ot a nemzetközi sajtóban, az 1956-os forradalom emlékezetét az oral history alapján, megjelentetik az 56-os forradalom okmánytárát, és Lessing 56 nyarától teléig készített fotósorozatát is.
Bemutatták az Intézet legújabb kiadványait is: Valuch Tibor válogatott tanulmányai Metszetek címmel jelent meg, és végre napvilágot látott Szakolczai Attila szerkesztésében A vidék forradalmának Rainer szerint `sajnos nem teljes, de végső kötete` is.
A legnagyobb érdeklődést azonban minden bizonnyal az a rajzolt napló keltette, amelyet 2 évvel korábban annak szerzője Csics Gyula adott át az Intézetnek. A napló különlegessége, hogy párban készült Kovács János naplójával, amit pár nappal korábban - teljesen függetlenül - a Kieselbach Galéria jelentetett meg. A két napló 50 év utáni egymásra találását Csics Gyula és Kieselbach Tamás ecsetelték.
Csics Gyula: Magyar forradalom 1956 |
Egy fiú, Gyula, 1956. október 23-án elhatározza, hogy naplót ír. Ebben még nem lenne semmi rendkívüli, de a fiú a forradalomról akar naplót írni. Közel van a tűzhöz - szó szerint, hiszen a Somogyi Béla utca 10-ben laknak a földszinten a Corvin áruház háta mögött. Gyűjt. Tárgyi emlékeket egy "forradalom" feliratú dobozba, üvegszilánkot, röpcédulákat, újságkivágásokat és rajzokat a naplóba. Rádiót hallgat, kifaggatja a szomszédokat, a távoli városrészekből érkező ismerősöket. Hatalmas, előtte papíron megtervezett sétákat tesz, barátjával, Jancsival. Anyagot gyűjtenek. Mindezt lejegyzi. Közben éli a pesti gyerekek életét: hegedűórára jár és külön-németre, diafilmeket néz, szánkózik, disznóvágásra megy Rákoskeresztúrra a nagyihoz, egy rokon műhelyében Kossuth címeres jelvényeket gyárt, a kapott pénzből Verne és Mark Twain könyveket vesz. Jancsival elterveznek egy egész, még nem létező várost, ahol az utcákat a forradalom hőseiről nevezik el. Fejében és naplójában keveredik a pesti gyerekvilág, a gangok világa és az éppen zajló történelem. Nagyon "képben van". Kívülről tudja a nevezetes rádióbeszédeket, vicceket gyűjt a villamoson, lerajzolja a szétlőtt házakat. Gyula naplója teljes egészében fennmaradt. Megmaradtak a naplóba beragasztott röplapok, újságkivágatok, a külföldi segélyek csokoládépapírjai és a fiúk rajzolt városa. Bár Gyula 12 éves volt akkor, nagyon éretten fogalmazott, naplója élvezetes olvasmány ma is, elmeséli saját megközelítésében a forradalom történetét nagy részletességgel és kronológiai hűséggel, továbbá átélhetővé teszi egy budapesti kisfiú hétköznapjait, Budapest lakóinak mindennapi életét a különleges időkben: 1956. október 23. és 1957. március 15. között. A sok igényes rajz, a szépen olvasható kézírás, a sokféle kivágat és térkép (melyekről jól azonosíthatóak a ma már archív felvételekről ismert szétlőtt épületek, a romos város jellemző részletei) mind amellett szólt, hogy a naplót facsimile kiadásban adják ki, mellékelve a jegyzetekkel ellátott szöveget. A facsimile kiadás mellett az 1956-os Intézet Dokumentumfilmes Stúdiója Silló Sándor és Edvy Boglárka rendezésében elkészíti 2006 őszére a napló animáció-dokumentumfilmes feldolgozását. |
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap