2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

270 éve született James Watt, a gőzgép feltalálója

2006. január 19. 10:00

Akiről mértékegységet neveztek el

Gőzgépét 1769-ben John Roebuck nagyiparossal együtt szabadalmaztatta és megkezdte azok értékesítését. Később az anyagi nehézségekkel küzdő Roebuck helyére a birminghami Matthew Boulton lépett, aki elérte, hogy az 1783-ban lejáró szabadalmat 1800-ig meghosszabbították. 1775-ben megalapították a Boulton and Watt Hajtóműgyárat, amely 1799-től készített először teljesen vasból álló gőzgépet. A gőzgépek hamar elterjedtek, használták a byányákban vízemelésre, a kohászatban, a textiliparban, vízműveknél és még számos helyen. A gépeket a bányatulajdonosoknak ingyen adták, csak azt kérték: a különbözetet fizessék meg, amennyivel kevesebb szenet használnak fel, mint a hasonló teljesítményű Newcomen-gép esetében tennék.

Watt nevéhez fűződik a dugattyú paralelogrammás vezetése, a centrifugális regulátor is a gőzgép fordulatszámának szabályozására. A paralelogramma rudazat segítségével a mozgás áttevődött egy fojtószelepre, amely a gőzbevezetést csökkentette, lelassítva a túl gyors szerkezetet. Ily módon a fordulatszámot két érték között lehetett tartani, Watt tehát az automatizálás előfutárának is tekinthető.

1784-ben gőzmeghajtású járművet épített és szabadalmaztatott, három, különböző sebességű erőátvitellel. 1801-ben Boulton és Watt elsőként alkalmazták magasépítésben az öntöttvasat, amely a hídépítésben már évtizedek óta bevettnek számított. Ő fedezte fel, hogy a víz nem elem, hanem vegyület, s behatóan tanulmányozta a gőz rejtett hőtartalmának kérdéseit.

Watt 1800-ban, a szabadalom lejártakor tisztelt és gazdag emberként vonult vissza, a virágzó üzletet fiára hagyta. Számos kitüntetésben részesült, a glasgow-i egyetem díszdoktora, a Királyi Akadémia tagja lett, de a felkínált báróságot visszautasította. 1819. augusztus 25-én halt meg Birmingham közeli Heathfieldben. 2002-ben beválasztották a 100 leghíresebb brit személyiség közé és mi is naponta találkozhatunk vele: a Keleti Pályaudvar homlokzatáról tekint le a gőzmozdonyt feltaláló George Stephenson társaságában.

Nevét őrzi a teljesítmény metrikus mértékegysége, a watt. 1783-ban ugyanis gőzgépének erejére kíváncsian egy erős igáslovat tett próbára és azt találta, hogy az 150 fontot képes egy másodperc alatt négy láb magasra emelni, így határozta meg a lóerő fogalmát. (Egy lóerő egyenlő 735,5 watt, az egy LE teljesítményű gép 750 N súlyt 1 sec alatt 1 m magasra emel.)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár