Meghal Urey, Nobel-díjas amerikai kémikus

2004. szeptember 13. 12:06

Harold Clayton Urey 1917-ben a montanai egyetemen zoológusi oklevelet szerzett, majd két évvel később ugyanott kémiát tanított. 1924-től a baltimore-i Johns Hopkins, 1929-től a New York-i Columbia Egyetem tanára, 1934-től professzora volt. 1940-45 között részt vett az atombombaprogramban. 1945-0958 között a chicagói, majd a San Diego-i Kalifornia Egyetemen volt professzor. Kutatásai során kémiai kinetikával és kvantumkémiával foglalkozott. A kémiai Nobel-díjat 1934-ben kapta a nehézhidrogén felfedezéséért. Sikerült megállapítania, hogy a hidrogénnek van izotópja, s az új izotópot deutériumnak nevezte el. Később a nehézvíz előállítására is dolgozott ki módszert. Az 1940-es évek végétől geológiai, csillagászati kérdésekkel és az élet keletkezésének problémájával foglalkozott. A kaliforniai La Jolla-ban halt meg.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Magyarország gazdasága a 14–15. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• Károly Róbert híres aranyforintja
• Középkori bankok, mai tanulságok