Meghal Kállay Miklós

2004. szeptember 13. 12:06

Egerben érettségizett 1903-ban, s ezt követően az Egri Újság munkatársa lett. 1914 és 1917 között szerkesztette is a lapot. 1917-től Budapesten az Alkotmány című lap munkatársa, 1920-tól 1944-ig a Nemzeti Újság irodalmi rovatvezetője és színikritikusa, 1930 és 1944 között helyettes szerkesztője. 1929-ben a Pázmány Egyesület ösztöndíjasa volt Rómában, 1931-ben az írók párizsi világkongresszusán a Magyar Irodalmi Társaság képviselője. A II. világháború után 1946-ban a Színház, 1947-ben az Új Idők című lapok külső munkatársa volt. Főként történelmi témájú regényeket és színműveket írt. Regényeiben és színdarabjaiban egyaránt zsúfolt cselekményre törekszik, halmozza az eseményeket, de hatásos, festői környezetbe állítja őket; stílusa patetikus. Kiváló műfordító is volt, lefordította Hofmannsthal, Racine, Rilke és Rostand több művét, az Ezeregyéjszakát és Selma Lagerlöf Csodálatos utazás című gyermekregényét. Befejezte Tormay Cécile regénytrilógiáját (Az ősi küldött). Szerkesztette A regényírás művészei, A magyar próza mesterei és a Magyar katolikus írók könyvei című sorozatokat. Az író, kritikus, műfordító, lapszerkesztő Balatonfüreden halt meg.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók