2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Bollywood visszavág a briteknek

2005. augusztus 23. 10:59

A brit Kelet-Indiai Társaságról angol kormányzati támogatással készült indiai film meglehetősen britellenesre sikerült, és komoly közéleti vitát kavart.

A brit teljesítmény öncélú becsmérlése

A kormányzati támogatással működő Brit Filmtanács az állami Lottóalap kulturális támogatásokra - elsősorban filmekre - költhető keretéből 150 ezer fontot adott egy bollywoodi szuperprodukcióhoz. A történészek szerint azonban a Mangal Pandey - The Rising (The Rising: Ballad of Mangal Pandey) című alkotás hiába a valaha készült legdrágább indiai film, bántóan sok történeti pontatlanságot, tudatos ferdítést tartalmaz.

Az 1857-es indiai eseményeket és a Brit Kelet-Indiai Társaság ténykedését feldolgozó filmes alkotás főszerepét Bollywood csillaga, Aamir Khan és az angol Toby Stephens játsszák. A túlnyomórészt angol nyelvű, 6,5 millió dollárból készült produkciót két hete mutatták be Angliában. A brit nézők megdöbbenéssel szembesültek jelenetekkel, melyekben a Brit Kelet-Indiai Társaság érdekeltségei védelmében indiai civileket ölet meg, illetve az alkotók kigúnyolják a hivatalosan elrendelt rabszolgaellenes magatartást.

Komoly felháborodást váltott ki az a jelenet, melyben egy hivatalnok árajánlatot tesz egy brit tisztviselőket kiszolgáló bordélyházba zárt rabszolgalánynak. Egy másik jelenetben az látható, ahogy egy vezető tisztviselő elrendeli egy indiai falu elpusztítását, és annak védtelen lakóit távoli ópiummezőkre szállítják kényszermunkára.

The Indian Mutiny: 1857 című könyv szerzője, Saul David történész a fantázia termékének nyilvánította a film számos jelenetét: "Nem akarom védeni a Brit Kelet-Indiai Társaságot, de soha nem találtam olyan történeti bizonyítékokat, amely igazolhatná ezeket az ostoba képsorokat. Természetesen bizonyos mértékű kritika helyes, de a film inkább a brit teljesítmény öncélú becsmérlését választotta." A történész hozzátette: "A Kelet-Indiai Társaság kereskedett ópiummal is, de nem tudok ilyen mészárlásról, és kizártnak tartom, hogy ilyenek valaha is előfordultak".

A történész különösen kritikusan értékeli az 1857-es szipoj-lázadást bemutató képsorokat, melyen a britek marhafaggyúval és disznózsírral bekent, foggal beélesíthető töltények használatára kényszerítették a muzulmán és hindu szipojokat. David szerint ez a beállítás téves: az első panaszok után azonnal visszavonták ezeket a töltényeket, és senkit nem kényszerítettek arra, hogy vallásával ellentétes töltényeket használjon.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár