Bencés apátsági templom maradványait tárták fel Tomajmonostorán a Nemzeti Múzeum szakemberei

Mint felidézik, a terepbejárások után, amelyek során szórványként kő- és téglatöredékek, valamint apró leletek kerültek elő, tavaly geofizikai mérésekkel is igazolták, hogy a mai Tomajmonostora határában egy kiemelkedésen komoly egyházi épület maradványai találhatók.

Mindez összhangban állt azzal a mai napig élő helyi szájhagyománnyal, hogy a dombon állt egykor a településnek is nevet adó monostor, amelyet a Tomaj nemzetség alapított feltehetően a 12. században. Tomajmonostora első említése 1340-ből ismert, de ekkor az apátság már évszázadok óta működhetett.

Virágos Gábor, a nemrég kezdődött ásatás vezetője, az MNM Nemzeti Régészeti Intézet vezetője a közleményben kiemeli, hogy a geofizikai mérések egy háromhajós, a lébényi templomhoz hasonlító komoly templom formáját rajzolták ki, az épület északnyugati részén pedig egy rotundát mutattak.

Hozzátette: több szelvényt is nyitottak, amelyek igazolták a falak helyét, azonban elsőre csak a rotunda egyik részén sikerült az alapozást azonosítaniuk. Ezt követően azonban a monostor templom északi, másfél méter széles zárófalának a csaknem egy méter mély alapozási falát is megtalálták.

Az eddigi felületek kutatása azt az eredményt hozta, hogy a templom építőanyagát többnyire kitermelték, az árkok pedig építőanyag-törmelékkel töltődtek fel, ám néhol igen masszív falazatok is megmaradtak. A tégla- és kő töredékeken kívül nagyon sok szórvány embercsont is előkerült, amelyek arról tanúskodnak, hogy a területet a múltban alaposan feldúlták – áll a közleményben.

A regionális régészeti topográfiai programot 2022-ben helyi kezdeményezésre, a tiszaszentimrei református lelkész, Fodor Gusztáv megkeresésére indították, a geofizikai mérések alapján ennek legígéretesebb eleme pedig a Tomajmonostora határában lévő bencés monostor maradványa.

Az NRI szakemberei összesen öt település teljes régészeti topográfiai kutatását végzik el, így az egykori nemzetségi monostor teljes környezetével, utakkal, patakokkal, gazdasági épületekkel, falvakkal együtt lesz értelmezhető.

Virágos Gábor az MNM közleményében úgy fogalmaz, hogy „a feltárás jelenlegi szakaszában még korai mindent pontosan periodizálni, az azonban már most látható, hogy a rotunda falát részben elmetszették az új apátsági templom építésekor, így a két épület feltételezhetően nem állt egymás mellett egy időben. A területen talált melléklet nélküli temetkezések még hatvan méterre is kerülnek elő a templomtól, de a kutatás a jelen fázisában még nem derített fényt az egykori település elhelyezkedésére és a dombon lévő temetőt sem sikerült határolni. Ezt a munkát ugyanis nehezíti, hogy a sírok nem jelentkeznek a felszínen folttal, így csak a bontómunka során kerülnek napvilágra a csontok.”

A monostornak helyet adó domb a középkor folyamán lényegesen magasabb volt, azonban sok tíz centit, de akár egy métert is letermelhetett róla az intenzív mezőgazdasági művelés.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején