Befeketednek a csincsorró-múmiák

A párás levegő lehetővé teszi a baktériumok szaporodását, ami miatt a múmiák bőre elfeketedik és kocsonyás állagú lesz - kongatta meg a vészharangot a minap a több ezer éves testeket megvizsgáló Ralph Mitchell, a Harvard professor emeritusa.

A csincsorró-múmiák állapotának gyors ütemű romlása az elmúlt tíz évben kezdődött, s mintegy százhúsz, az aricai Tarapacá Egyetemen működő régészeti múzeumban őrzött emberi maradványt érint. Sokáig nem tudták, mi okozza a múmiák bőrének elváltozását és a kocsonyás jelleget, ezért a chilei restaurátorok felkérték Mitchellt és kollégáit, hogy kezdjék el tanulmányozni a tetemek mikroflóráját.

A vizsgálatok rámutattak, hogy a baktériumok nem ősi organizmusokból valók: ezek olyan egyszerű mikroorganizmusok, amelyek normális esetben az emberek bőrén élnek. Mitchell "opportunista" baktériumnak nevezi őket, mivel amint a hőmérséklet és a páratartalom lehetővé teszi, egyből szaporodni kezdenek és megtámadják a bőrt. Így ha a párát és a hőmérsékletet nem sikerül szabályozni, Mitchell szerint "a baktériumok egyszerűen felfalják a múmiákat".

Arica egy kikötőváros Chile legészakibb részében. Meleg, szinte már sivatagos területen fekszik, közel az Atacama-sivataghoz, amely az egyik legszárazabb hely a Földön az Antarktiszon található McMurdo-szárazvölgyek után. A dél-amerikai ország klímaváltozása és a leszálló köd ad magyarázatot arra, hogy miért romlik rohamosan a múmiák állapota. A vizsgálatok szerint a magas páratartalom miatt 21 nap elteltével kezdenek szétesni a testek, amelyeket ideális esetben 40-60 százalékos páratartalom között kellene őrizni.

A csincsorrók egy vadászó-gyűjtögető nép volt, a mai Chile és Peru partjai mentén éltek. 1983-ben felfedezett múmiáik a C14-es kormeghatározás alapján i. e. 5000 körül kerültek nyughelyükre, így - megelőzve az egyiptomi múmiákat - ezek a valaha talált legrégibb emberi múmiák. A csincsorrók nemcsak vezetőiket, hanem az átlagembereket is tartósították.

Az elhunyt testét először szétdarabolták, a bomlandó részeket eltávolították, majd a maradványokat kiszárították. A testrészeket fűvel és hamuval töltötték ki, majd botok segítségével ismét összeillesztették. Ezután hamuból és enyvből pasztát készítettek és újraépítették a testet; erre erősítették a kiszáradt kezeket és lábfejeket. A testet emberi vagy állati bőrrel vonták be, a fejre hajtincset ragasztottak, és az egész tetemet fekete mangánnal és vörös okkerrel kifestették.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből