Beárnyékolhatja Gallipoli az örmény népirtás centenáriumát

2015. január 22. 18:50

Cinizmussal vádolja az örmény államfő Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnököt, miután Ankara egy nappal korábbra, az örmény genocídium kezdetének centenáriumára tette át a gallipoli csata 100. évfordulója alkalmából rendezendő törökországi megemlékezéseket.

Korábban

Az AFP hírügynökség értesülései szerint Recep Tayyip Erdogan török elnök több mint száz politikusnak küldött meghívót a Gallipoli-félsziget ostromának 100. évfodulója alkalmából rendezendő törökországi megemlékezésekre. Meglepő módon a meghívottak között van Barack Obama amerikai elnök és Szerzs Szargszjan örmény államfő is.

A Gallipoli-félsziget ostroma az első világháború egyik legfontosabb hadművelete volt. Gallipolinál 1915. április 25-én kezdődött meg az antant csapatok támadása, amelynek első számú célja az volt, hogy a térségbe vonzza és ott lekösse a török hadsereget. A törökök azonban beásták magukat és kilenchónapnyi harc után visszavonulásra kényszerítették az ellenséges erőket. Az antant 44 ezer katonát vesztett a harcokban, míg a török fél ennek legalább a kétszeresét.

A szimbolikus ütközet fontos szerepet játszik Törökország múltjában, ezáltal jelenében is, mert innentől számítjuk Kemál Atatürk felemelkedését, aki később főszerepet játszott az új világi török állam megalapításában. Atatürk öröksége mindmáig alapjaiban határozza meg a török politikai identitást.

Szerzs Szargszjan azzal vádolja Ankarát, hogy szándékosan hozta előre és tette április 24-re a centenáriumi megemlékezést, így próbálva meg háttérbe szorítani az örmény népirtás századik évfordulóját. "Együtt harcoltunk, ezért hívtuk meg Szargszjant" - fogalmazott egy török kormánytisztviselő, utalva arra, hogy az oszmán hadseregben a törökök és az örmény kisebbség vállvetve harcoltak száz évvel ezelőtt.

A gallipoli csata, illetve az örmény genocídium kezdete szinte napra pontosan megegyezik. Száz évvel ezelőtt, 1915. április 24-én az Oszmán Birodalom irányítói az örmény közösség több száz szellemi és politikai vezetőjét vették őrizetbe, közülük sokakat kivégeztek, másokat pedig száműztek. Ezt követően, 1915 és 1923 között mintegy 1,5 millió örményt gyilkoltak meg, rajtuk kívül több ezret deportáltak Törökország keleti régióiból. Az eseményeket mára több mint húsz ország ismeri el genocídiumként, Törökország viszont tagadja, hogy népirtás történt, álláspontja szerint 300-500 ezer örmény vesztette életét, s ők is az első világháború következményeként.

Az örmény államfő által kiadott közlemény értetlenül áll Erdogan lépése előtt, amellyel egy nappal korábbra hozta a hagyományosan április 25-én tartott megemlékezést a Gallipoli-félsziget ostromáról. "Mi más lenne a célja ennek, mint elterelni a figyelmet az örmény népirtás századik évfordulójáról?" - tette fel a kérdést Szargszjan.

A Franciaországi Örmény Szervezetek Konzultációs Tanácsa (CCAF) szerint Törökország azt szeretné, ha az április 24-i örményországi megemlékezéseknek a lehető "legkisebb nemzetközi visszhangja" legyen. Az AFP tudósításában felidézte, hogy az örmény államfő hivatala tavaly hivatalos meghívót küldött az augusztusban köztársasági elnökké választott Erdogannak az idei megemlékezésekre, Szargszjan éppen ezért cinikusnak tartja, hogy őt is várják Ankarába, miközben meghívójára nem válaszoltak.

Tavaly áprilisban egyébként Erdogan Törökország nevében részvétét nyilvánította az Oszmán Birodalomban elkövetett mészárlások során "1915-ben meggyilkolt örmények unokáinak". A kilenc nyelven - köztük örményül - megjelent sajtóközleményében a török elnök első ízben fogalmazott ilyen nyíltan az 1915 és 1917 közötti szörnyűségekről, s elismerte, hogy a népcsoport tagjainak deportálása "embertelen következményekkel" járt, azonban nem használta a népirtás kifejezést.

Egy új közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett törökök mindössze 9 százaléka gondolja úgy, hogy Ankarának bocsánatot kellene kérnie az áldozatokért, és ugyanennyien vannak, akik szerint a török hatóságok brutális fellépése kimeríti a népirtás fogalmát. Törökország és Örményország között jelenleg nincs diplomáciai kapcsolat, s bár 2009-ben a két szomszédos állam protokollt írt alá a kapcsolatok normalizálásáról, a közeledés azóta megszakadt.