Bár „küldetését” teljesítette Lenin, nem tudta Németország javára fordítani az I. világháborút
2021. április 21. 16:21 Múlt-kor
Korábban
A németek felfordulást akartak
Az első világháború kellős közepén a Német Birodalomnak kapóra jött az oroszországi felfordulás, és az utolsó, amit Berlinben akartak, egy stabil Oroszország volt, amely az antant oldalán folytatja Németország ellen a háborút.
Ne feledjük, 1917. április 6-án már az Egyesült Államok is az antant táborát erősítette, így Berlinben mindent elkövettek, hogy az oroszokkal így vagy úgy, de lezárják a háborút. Ennek a legjobb módja az oroszországi politikai instabilitás fenntartása volt.
Lenin személyére egy litván-zsidó származású, szociáldemokrata érzelmű fegyverkereskedő, bizonyos Aleszandr Lvovics Parvusz hívta fel Berlin figyelmét. Parvusz a kereskedelem mellett a német titkosszolgálatnak is dolgozott.
A németek 1917 kora tavaszán akcióba lendültek. A bolsevik vezért, Lenint és több mint harminc forradalmár társát egy lepecsételt vagonban Svédországon és Finnországon keresztül titokban Pétervárra utaztatták. A „felforgatókat” szállító szerelvény 1917. április 16-án gördült be Oroszország fővárosába.
A hazatért Lenin nem teketóriázott „április téziseiben” összefoglalta a bolsevikok céljait: földosztást, a gyárak államosítását és a háború befejezését ígérte a néptömegeknek, és felemelte szavát a hatalmon lévő Kerenszkij-féle polgári kormányzat ellen.
Az Ideiglenes Kormány hibázott azzal, hogy nem szüntette be a néptömegek által utált háborút, sőt egy, a központi hatalmak ellen indított offenzívával próbálta stabilizálni a bolsevik agitátorok által megtépázott hatalmát. Ám a Kerenszkij-offenzíva 1917. július közepén összeomlott, amely zöld utat adott a polgári kormányt balról támadó békepárti bolsevikoknak az Oroszország feletti hatalom megszerzésére.
A Lenin vezetése alatt álló bolsevikok 1917. november 7-én sikeres katonai puccsot hajtottak végre az Ideiglenes Kormány ellen Péterváron. Kerenszkij elmenekült. Az államcsínyt követően a megalakuló első szovjetkormánynak, a Népbiztosok Tanácsának a feje Lenin lett, és 1918 márciusában megkötötte Németországgal és szövetségeseivel a breszt-litovszki békét.
Berlinben II. Vilmos császár elégedetten dőlhetett hátra, ám pár hónappal később világossá vált, hogy a háborút nem volt elég keleten lezárni, nyugaton fegyverekkel kellett volna nyerni a francia, brit és amerikai csapatok ellen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
maják
- Háromezer éves maja települést fedeztek fel Guatemalában
- A magyar sajtó és a bolgár hadba lépés
- Minden évben várják, de eddig nem jött el a világvége
- A hódítók nem tudták teljesen eltüntetni az amerikai őslakosok hagyományos népi játékait
- A titokzatos dzsungelbéli főváros a Csillagok Háborúja díszletéül is szolgált
- A leghíresebb maja romváros eddig lezárt részei is látogathatók lesznek
- A maja villámisten ritka szobra került elő Mexikóban
- Szokatlan játékokkal múlatták az időt az Újvilág őslakosai az európai hódítás előtt
- Feláldozott emberek maradványait találták meg egy maja romvárosban
- Több mint fél évszázad után derült fény a híres fotó főszereplőjének kilétére 19:05
- Digitálisan is elérhetővé válik az ELTE tudásbázisa 16:05
- Először még a törökhöz közelebbi nyelvnek gondolta a magyart Budenz József 16:05
- Olvasási szokásokról tart pódiumbeszélgetést a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a könyvhéten 14:20
- Komoly elismeréssel díjazták a tiszadobi Andrássy-kastélyt 11:53
- Mesék és népdalok színesítik a szegedi Móra Ferenc Múzeum új kiállítását 11:20
- Horvát bánként bizonyította alkalmasságát a trónra Mátyás király egyetlen fia 09:50
- Bár eleinte nagy félelemet keltett, mégsem váltotta be a német reményeket a V–1-es 09:05