Bár „küldetését” teljesítette Lenin, nem tudta Németország javára fordítani az I. világháborút
2021. április 21. 16:21 Múlt-kor
Korábban
A németek felfordulást akartak
Az első világháború kellős közepén a Német Birodalomnak kapóra jött az oroszországi felfordulás, és az utolsó, amit Berlinben akartak, egy stabil Oroszország volt, amely az antant oldalán folytatja Németország ellen a háborút.
Ne feledjük, 1917. április 6-án már az Egyesült Államok is az antant táborát erősítette, így Berlinben mindent elkövettek, hogy az oroszokkal így vagy úgy, de lezárják a háborút. Ennek a legjobb módja az oroszországi politikai instabilitás fenntartása volt.
Lenin személyére egy litván-zsidó származású, szociáldemokrata érzelmű fegyverkereskedő, bizonyos Aleszandr Lvovics Parvusz hívta fel Berlin figyelmét. Parvusz a kereskedelem mellett a német titkosszolgálatnak is dolgozott.
A németek 1917 kora tavaszán akcióba lendültek. A bolsevik vezért, Lenint és több mint harminc forradalmár társát egy lepecsételt vagonban Svédországon és Finnországon keresztül titokban Pétervárra utaztatták. A „felforgatókat” szállító szerelvény 1917. április 16-án gördült be Oroszország fővárosába.
A hazatért Lenin nem teketóriázott „április téziseiben” összefoglalta a bolsevikok céljait: földosztást, a gyárak államosítását és a háború befejezését ígérte a néptömegeknek, és felemelte szavát a hatalmon lévő Kerenszkij-féle polgári kormányzat ellen.
Az Ideiglenes Kormány hibázott azzal, hogy nem szüntette be a néptömegek által utált háborút, sőt egy, a központi hatalmak ellen indított offenzívával próbálta stabilizálni a bolsevik agitátorok által megtépázott hatalmát. Ám a Kerenszkij-offenzíva 1917. július közepén összeomlott, amely zöld utat adott a polgári kormányt balról támadó békepárti bolsevikoknak az Oroszország feletti hatalom megszerzésére.
A Lenin vezetése alatt álló bolsevikok 1917. november 7-én sikeres katonai puccsot hajtottak végre az Ideiglenes Kormány ellen Péterváron. Kerenszkij elmenekült. Az államcsínyt követően a megalakuló első szovjetkormánynak, a Népbiztosok Tanácsának a feje Lenin lett, és 1918 márciusában megkötötte Németországgal és szövetségeseivel a breszt-litovszki békét.
Berlinben II. Vilmos császár elégedetten dőlhetett hátra, ám pár hónappal később világossá vált, hogy a háborút nem volt elég keleten lezárni, nyugaton fegyverekkel kellett volna nyerni a francia, brit és amerikai csapatok ellen.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet 17:05
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari 15:05
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
