Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút

Mustárgáz és társai

Az yperni támadással Haber ‒ a szó majdnem legszorosabb értelmében ‒ kiszabadította a szellemet a palackból, és a konfliktus lényegében egy vegyi háborúvá is alakult.

1915 tavaszán az antant néhány hét leforgása alatt sikerrel fejlesztett ki gázmaszkokat, amelyek a kezdeti vegyvédelmet biztosították ‒ a németek már a háború kezdetén rendelkeztek ilyenekkel. A harci gázt hamarosan az antant is használni kezdte, a korábban említett időjárási adottságok kihasználásával. A közvetlen károsító hatások mellett a gázokat mesterséges ködök létrehozására is használták, amely elősegítette a támadó hadműveletek végrehajtását.

A légzőszervekre ható fojtógázok mellett hamarosan megjelentek a mustárgázok is, amelyek elsősorban a bőrfelszínt roncsolták. Ez még a klórgáznál is alattomosabb fegyver volt: elsősorban a szabad levegővel érintkező bőrfelületeken hatott, de még a ruhán keresztül is tudott roncsolni. Ráadásul a tünetek sokszor csak órákkal a támadás után jelentkeztek.

A háború folyamán mintegy húszfajta harci gáz bevetésére került sor, 1917-től pedig a legtöbb gázvetés során kombinált támadást hajtottak végre, vagyis egyszerre vetettek be a bőrt irritáló, illetve a légzőrendszert károsító vegyületeket.

Az előbbiek általában elviselhetetlen viszketést okoztak, amelynek hatására általában el kellett mozdítani az arcról a gázmaszkot, ezt követően pedig a fojtógázok fejthették ki hatásukat. A korabeli gázmaszkok ráadásul nem nyújtottak százszázalékos védelmet: számos típus egy-két ‒ gázzal fertőzött ‒ óra elteltével már nem működött megfelelő hatékonysággal, így ismételt gáztámadások esetén is adódhattak mérgezések.

1. Úton a háborúba
2. A vegyi harcászat atyja
3. Elfújta a szél
4. Mustárgáz és társai
5. Mi sem maradtunk ki

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek