Az országalmától Newton múzsájáig: a történelem leghíresebb almái

A város, amely sohasem alszik

New York állam az Egyesült Államok egyik legnagyobb almatermesztő vidéke, azonban legnépesebb városa, az Új-Amszterdam néven hollandok által alapított New York mégsem ezért kaphatta becenevét. Valójában nem tudjuk pontosan, honnan jött a Nagy Alma.

Egy népszerű, ám hamis szóbeszéd szerint a XIX. század elején bordélyházat nyitó, magát Évának szólító francia Evelyn Claudine de Saint-Évremond hívta (egy kis bibliai hatást keverve) almáknak a „lányait”, így ráragadt a Nagy Alma név.

És mivel akkortájt a városban volt a környék legtöbb örömtanyája, hamar ráragadt a Cityre. Mások szerint egy harlemi éjszakai klub kölcsönözte a nevet New Yorknak.

A legfelkapottabb elmélet az elnevezést John Fitz Gerald helyi újságíró cikkeihez kapcsolja, ő 1920 körül lovászfiúktól hallotta először, hogy így nevezték New Yorkot, állítólag a lóversenypályák alakja miatt. Ekkortájt a dzsessz előfutárának számító ragtime zeneszámokban is felbukkant a Nagy Alma kifejezés.

Mulbery út, New York City, USA, 1900 körül

A későbbi években a lakóinak számát 8 millió fölé tornászó városban kezdett elhalványulni e melléknév, és az 1970-es években egy reklámkampányban tudatosan kezdték ismét elterjeszteni a szerethető nevet, hogy az ország legnépesebb, ám gazdasági nehézségekkel küzdő és hihetetlen magas bűnözési arányokat magáénak mondható városa (amely soha nem alszik) új, turistacsalogató arculatot és hiteles szimbólumot kaphasson.

Az odalátogatók mind szerettek volna kapni egy falatot a Nagy Almából, így a melléknév ezúttal megragadt.

Érdekesség, hogy 1673-ban, amikor a holland–angol háborúk során rövid időre ismét holland kézre került a város, az uralkodóházuk felé való tisztelet jeléül „New Orange” (Új-Narancs) névre keresztelték a települést.

1. A tudás fájának tiltott termése
2. A viszály gyümölcse
3. A magyar országalma
4. Céltábla a fiú fején
5. Hófehérke végzete
6. Newton múzsája
7. A város, amely sohasem alszik
8. +1 Steve Jobs almája

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
• Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína