2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből
Pető Andrea

Az elfelejtett nyilas nők

A magyarországi politikai radikalizmus történetének írásakor egy csoportról kevés szó esik. Ezek azok a nők, akik a szélsőjobboldali eszméket terjesztve, támogatva a háború utolsó napjáig kitartottak a nyilaseszmék mellett. A feleségek, nőszervezők, orvosnők és a mindennapi bűnözők története ad teljesebb képet Magyarország második világháború alatti történetéről. Az eddigi történetírás ugyanis néhány társadalmi csoportot láthatatlanná tett azáltal, hogy csak a „nagypolitikát” elemezte. E cikknek is az a célja, hogy ezt a láthatatlanságot megszüntesse.

A feleségek és az anyák

A nyilaspárt női tagjainak esetében igen egyszerű lenne csak a feleségekről beszélni. Ez azt a megközelítést látszik igazolni, amely szerint a női tagok a félrevezető férfimanipuláció áldozatai lennének. Ezek a nők hiába nem viseltek formális tisztséget, valójában a vezető tisztségviselők feleségeiként fontos informális hálózatot működtettek, amely a pártapparátusi állások elosztásában nagy szerepet játszott.

Szálasi Ferenc érzelmi élete leginkább a hitleri mintát követi, mint aki magánéletét feláldozza a politikai hivatásért. A katonai életet hivatásként és misszióként megélő férfinak 1927-től kezdve volt viszonya Lutz Gizella tisztviselőnővel. 1936-tól sokat tartózkodott az illető hölgy lakásán is, de csak a nyilaskormány bukása után, Ausztriába való menekülésük során vette feleségül Mattseeben 1945. április 29-én. Bár Lutz a nyilas vezetők feleségei számára teaszalont tartott, ahol nyilván sok mindenről szó esett, de érdemi politikai döntések ott nem születtek.

Ez a csoport, a feleségek és szeretők csoportja sok női párttagot toborzott. Például Januj Mária úgy lett a Hűség Háza parancsnokának, Bokor Dénesnek a felesége és tettestársa, hogy Baky László anyósával egy házban lakott mint egyedülálló varrónő, és a párttagságon keresztül remélt (és szerzett) társadalmi státuszt és férjet. A háborús bizonytalanságban a „jó parti” fontos volt, és még az idős Andreánszky Jenő is talált magánál sokkal fiatalabb – új – párt. De ennek a körnek a női tagjait fényévnyi távolságok választották el a szociális különbségekre és hierarchiára igen érzékeny Horthy-rendszerben a nyilaspárt többi női tagjától. 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2020. tavasz számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok
Bezár