„Ahogy mindenki más, én is szeretnék hosszú életet élni. (…) De most ez engem nem érdekel. (…) Láttam az ígéret földjét. Lehet, hogy nem jutok el oda veletek. De azt akarom, hogy ma este tudjátok, hogy mi, mint nép eljutunk majd az ígéret földjére” – hangzottak az ifjabb Martin Luther King profetikus szavai 1968. április 3-án este Memphisben. Az amerikai polgárjogi mozgalom vezetőjét másnap halálos lövés érte. A merényletet követően több mint száz amerikai városban törtek ki zavargások.

Martin Luther King (1929-1968)

A baptista lelkészcsalád sarja, King már korán szembesült a faji diszkriminációval. Miután 13 évesen megnyert egy szónokversenyt, hazafelé tartva a buszvezető őt és tanárát arra utasította, álljanak fel, hogy a fehér utasok leülhessenek. 13 évvel később az Alabama állambeli Montgomeryben egy fekete varrónő, Rosa Parks nem adta át a buszon a helyét a fehéreknek, ezért letartóztatták. Ekkor kezdődött el a feketék polgárjogi mozgalma, amelynek élére az egyik helyi baptista templom lelkészeként dolgozó King került.

Az igazságtalanságok ellen az erőszakmentes ellenállás eszközével küzdő Kinget 29 alkalommal tartóztatták le. Életét megpróbálták egy, a házára dobott bombával is kioltani, egy mentális betegségben szenvedő fekete nő pedig levélbontó kést döfött a mellkasába. Egyetlen tüsszentés elég lett volna ahhoz, hogy belehaljon sérülésébe.

Félrelépéseiről számos pletyka keringett, gyakran az FBI is ezzel próbálta sarokba szorítani. 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2016. különszám számában olvasható.